..„Úgy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.”.. Kányádi Sándor . Nyergestető
Annak ellenére , hogy a csatát a székelyek valóban így nevezik, a cím kissé túlzó. Leonidász és társai tudták miért kell halálig kitartaniuk, a székelyek ezt nem tették. A történet többi része viszont nagyon hasonló.
A blitzkrieg ( villámháború ) kifejezést soha nem használták a német hadsereg és légierő katonai doktrinájában vagy kézikönyvében, nem is létezett ilyen egyesítő fogalom. Úgy tűnik, a korabeli német sajtóban is viszonylag kevésszer fordul elő, sőt Hitler szerint: "Egy teljesen idióta szó" ( Ein ganz blödsinniges wort ) Heinz Guderian tábornok, akit a blitzkrieg fő teoretikusának tartanak írta: „Gyors hadjárataink sikerei eredményeként ellenségeink alkották meg a blitzkrieg szót”.
1842 januárig, a világ elképzelhetetlennek tartotta, hogy afgán hegyipásztorok szervezetlen bandája legyőzhesse a hatalmas brit hadsereget. Aztán január 13-n , amikor a magányos és sebesült Dr. William Brydon ezredorvos bevánszorgott Jalalabadba és meghozta a hírt hogy elpusztult az afganisztáni brit hadsereg, a legyőzhetetlenség mítosza a porba hullott.
A tálibok gyorsabban foglalják el – vagy vissza - Afganisztánt, mint annak idején a Vörös Hadsereg Európát, vagy az amerikaiak Irakot. A sebesség verseng a Wehrmachtéval. A látványos sikerek mögött azonban emberek, készletek, stratégia állnak. Ezekről viszont eddig semmit sem hallottunk, csak az ideológiáról.
Az Otrantóban 1480.augusztus 14-n vértanúhalált elszenvedő 813 férfi ma a város védőszentjei. Őket XIV. Kelemen pápa 1771. december 14-n boldoggá, majd a jelenleg regnáló I.Ferenc pápa 2013. május 12-n szentté avatta. Annak oka, hogy az elhunytakat Isten felvette a szentek seregébe az, hogy a törökök felszólítása ellenére sem voltak hajlandók felvenni az iszlám hitet, inkább a halált választották. Az eset azonban nem így történt.
Az 1861-ben Mexikóban véget erő négy éves polgárháború tönkretette a gazdaságot, valamint kimerítette az állam kasszát. A polgárháborúban győztes Benito Juarez liberális elnök befagyasztatta a külföldi államok által adott kölcsönök kamatainak törlesztését. III. Napóleon francia császár, szövetségben Spanyolországgal és Britanniával, annak érdekében hogy megvédje ezen országok hitelezőinek befektetéseit, háborút indított Mexikó ellen.
csatacserkesz.blog.hu
Ha a második világháborúban elkövetett emberiség elleni bűncselekményekről beszélünk, elsősorban a nácik általi holokausztban meggyilkolt hat millió zsidó és öt millió egyéb etnikumú emberre gondolunk. A Szovjetunió esetében a több százezer málenkij robotra hajtott férfi és ennél is több megerőszakolt nő jut eszünkbe. A nyugati szövetségesek által okozott háborús bűncselekmények taglalásánál, Drezda porig bombázását szokták említeni. Drezda bombázása valóban terror bombázás volt, ami a polgári lakosság ellen irányult és ezzel annak szimbólumává vált. Azonban mire a drezdai bombázás bekövetkezik, a szövetségesek hasonló stratégiával tönkre bombázzák, többek között Hamburgot, Lübecket, Brémát, Karlsruhet, Stuttgartot stb. Különböző nemzetiségű haderők légiereje súlyos csapásokat mért fővárosokra is: London, Moszkva, Tokió, Varsó, Berlin, Budapest stb. Akkor miért éppen Drezdai az, amire legjobban emlékezünk? Erre a kérdésre keressük a választ.
Több tucat nemzet, ugyanennyi fajta nyelv. Ahány ember, annyi érdek. A Templomosok utálták a Németeket, azok a Franciákat. A Franciák az Angolokat. Az Angolok a helyieket. A Johanniták a Templomosokat. Pro és kontra mindenki fenntartásokkal élt a másikkal szemben. Az azonban biztos,hogy a III. Kereszteshadjáratban gyűlt össze a legnagyobb európai erő, amely megpróbálta visszaszerezni az elveszett Szentföldet. Ezt a bonyolult, egymással is számos ellentétben lévő embertömeget egyetlen ember személye tartotta össze és kovácsolta sereggé. Ő volt I. Richárd Anglia királya, aki a hadjáratban viselt szerepéért az „Oroszlánszívű” jelzőt kapta. Sanctum sepulchur adjuva! ( Keresztes csatakiáltás ) Szent sír segíts!