Kételyek a történetírás iránt  ( Dubito, ergo sum )Hogyan tudott 1442.szeptember 6-án két egymástól több napi járásra lévő területen Hunyadi János csatát nyerni?

Ialomita ( Jalomica ) folyó menti csata 1442. 09. 06. Az Ialomita folyó a Duna bal oldali mellékfolyója, ami a Déli-Kárpátokban ered és Harsova közelében torkollik a .Dunába. Vízgyűjtő területe Brassó és Bukarest között terül el, de ezeket a városokat nem érinti.

Zajkányi ( Vaskapui )  csata 1442.09.06Több a csatáról író, Vaskapu szorost említ. Rögtön az elején szögezzük le, hogy nem erről van szó. A csata helye, a Vaskapu hágó, amely a romániai Hunyad megye és a Bánát határán, Várhely, Zajkány, Bukova községek között terül el.

 Történet:

1442 márciusában Mezid bég 16000 fős sereggel ( I. Ulászló király oklevele szerint ) hatolt be Erdélybe. ( Rubicon szerint Bulgáriában a sereg 30.000 főre duzzadt, ezt azonban nem lehet alátámasztani. Bánlaky József szerint a török sereg 80.000 fő lehetett, viszont – mint később kiderül- Bánlaky következetesen kevert két hadjáratot. ) A törökök a magyar hadvezetést igyekeztek sokáig bizonytalanságban tartani a támadás célját illetőleg. Mivel egy másik török sereg a szlavóniai Szreberniket ostromolta, nem lehetett tudni, hogy a két támadás nem képez-e egy irányt. A támadás állítólag Hunyadit váratlanul érte. Újlaki Miklós társvajda sürgetésére kezdik hadba hívni a nemességet és a népet. Bonfini szerint körbe hordozzák a véres kardot. Ez alatt Hunyadi és Lépes György püspök kb. 3000 katonával megütközik Marosszentimrénél, ahol csatát veszít és Lépes püspököt is megölik. Mezid bég ( Az Edirnében, általa építtetett mecsetben nem található a sírja, mivel a csatában életét vesztette és Hunyadi a fejét I. Ulászlóhoz küldte. ) nem üldözi a magyarokat, hanem Nagyszeben ostromába kezd. Szeben alatt Hunyadi ekkor már 10000 fős sereggel, Kamonyai Simon önfeláldozásával, március 22-án győzelmet arat. Ezután üldözi a törököket, betör Havasalföldre és Moldvába, a fejedelemségeket visszatéríti a Magyar Királyság hűségére. ( Magyarország történeti kronológiája, Bánlaky József: A Magyar nemzet hadtörténelme, Katolikus lexikon, Rubicon, Wikipédia alapján )

Csakhogy Ujlaki Miklós március 1-én még a királlyal van, Pozsony ostrománál. Ha erőltetett menetben, seregével, be is ér március közepére, az előkészületekben nem vehetett részt. Hunyadi nem tudhatta, hogy mi a török támadás célja, ezért seregével, valahol a hosszú védelmi vonal közepén kellett elhelyezkednie, hogy bármelyik irányra reagálni tudjon. A támadás nem érhette váratlanul. Neki is volt kémhálózata, a törökök is összpontosítottak és felvonultak. A mozgósítás pedig annak megfelelően történhetett, ahogy kiderült hogy Mezid bég célja a fosztogatás és a királyság gyengítése. Emiatt, nehezen elképzelhető, hogy Mezid bég ostrom alá fogta Nagyszebent, ami az egyik legjobban megerődített erdélyi város volt. Az viszont biztos, hogy csapatai Szeben környékén fosztogattak. Az sem lehetséges, hogy Hunyadi serege négy nap alatt mozgósított, aztán 22-n háromszor annyian lettek. A mozgósítás március elejétől folyhatott. Emiatt feltételezzük, hogy Hunyadi, a Marosszentimrei csatában részt sem vett. I.Ulászló, oklevelében azt állítja, az: Improvise történt.

Az eseten II. Murád szultán annyira felháborodott, hogy a következő évben bosszú hadjáratra készült. Ám Sehabeddin ruméliai beglerbég meggyőzte, hogy a válaszcsapásra azonnal szükség van. Ezért Sehabeddin vezetésével a ruméliai hadsereg és hat szandzsák bég csapatai, ( Máshol, összesen 16 szandzsák csapatai ) kb.60000 fő, megindultak, hogy a birodalomhoz csatolják Havasalföldet. Több krónika és történész állítása szerint Erdélyt is. Viszont az akkori török erő erre még nem volt képes. Sehabeddin kifosztotta és felégette Vlachiát. A lakosságot a hegyekbe és a mocsarakba űzte. Noha nem talált meghódolni vágyó vajdát, Erdély felé vette útját. Bánlaky József a Magyar Nemzet hadtöténelme c. munkájában részletesen kifejti, hogy a törökök, Hunyadi megtévesztése miatt vonulnak a Vaskapu szoros felé. Majd Hunyadi a hatalmas túlerőt legyőzi, szeptember 6-n a vaskapui csatában. Ezt aztán, ha nem is tőle, de átveszik könyvek, történelem könyvek, később netes oldalak. Zajkányban, a millennium évében 1896. 09.06-n emlékművet avatnak a győztes csata emlékére. ( Az emlékművet a románok lerombolták ) Egy nem népszerűsítendő blogban a következő található:

„A Zajkányi, vagy Vaskapu-hágói csata 1442. szeptember 6.-án zajlott le. Azért hívják Zajkányi csatának is, mert a hágó keleti részén lévő első település Zajkány.”

Még az sem zavarta, hogy hágót ír, a képen pedig szoros (rosszul ) van. Akkor a szövegben említett szeptember, a képen látható július már csak hab a tortán.

Az első gyanú akkor ébred bennünk amikor a török sereg felvonulásáról olvasunk. Ha Erdély hódoltatása lett volna a cél, ezzel a túlerővel, nem kellett volna bemenni a 600m-es hegyek közé. Havasalföld felől a legegyszerűbb, gyalogosokkal és szekerekkel is könnyebben járható út Erdély szíve felé a Brassón, vagy Pitestin át vezet. Ez azért lényeges, mert Sehabeddin a „ megtévesztés” után seregével mégis csak Nagyszeben, Gyulafehérvár felé fordul, hiszen csak ebben az esetben juthat Zajkányhoz. Meglepetésről azonban szó sem volt. A harcoló felek tisztában voltak egymás helyzetével augusztus óta. Az ennél nagyobb probléma viszont az, hogy a szeptember 6-i vaskapui csatáról sem Magyarország történeti kronológiája, sem Magyarország hadtörténete, legtöbb lexikon sem, sőt Sehabeddin török életrajza sem tud. Ezek együttes állítása szerint Sehabeddin szeptember 6-n az Ialomita folyó mellett ( Bukarest közelében ) veszít csatát.

Ialomita vagy Vaskapu?

Ezek szerint, van Hunyadinak két győztes csatája azonos napon, egymástól három napi gyaloglásnyira. Bánlaky – mint a fenti ábrából kiderül – észreveszi a disszonanciát és a csatát, önkényesen júliusra helyezi. Ennek ellenére, az őt másolók, ragaszkodnak a szeptemberhez és a Vaskapuhoz. Amennyiben a török sereg júliusban csatát veszít zajkánynál és menekül, akkor nem Havasalföld felé veszi az irányt, hanem hazafelé. Ha fordítva történik és az Ialomita folyónál veszít csatát, akkor meg nem Erdély szíve felé szalad. Tehát a két csata egymást követően, egy hadjáratban sem történhetett meg. Hogy megtörtént, máshogyan az viszont tény.

Következtetés:

Szerencsére nem nekünk kell kibogozni a gordiuszi csomót, bár a következtetés egyértelmű. Viszont arra rálelni, hogy ezt más is megtette , nem egyszerű. Pálosfalvi Tamás : Az 1442. márciusi török hadjárat című munkájában, hivatkozik arra hogy dr. Székely Ottokár a nagyszebeni csata helyét, megbízhatóan a vaskapú hágóhoz azonosította. Tehát 1442  március 18 –a után a török sereg nem Nagyszebent ostromolta, hanem foglyaival és zsákmányával elindult a Vaskapu hágó felé, tudván hogy magyar sereg közeledik. Majd Zajkány közelében, Hunyadi utolérte és március 22-n ( vagy 25-n ) csatára kényszerítette, legyőzte, majd a határig üldözte. A Hunyadi című film a csatát jól és helyén kezeli. (Azonban  Murád szultán és Mehmed szultánfi természetesen a környéken sem volt )

1442 szeptemberében Hunyadi, seregével, Havasalföldre vonult és az akkor szövetséges fejedelemséget megvédve, az Ialomita folyó mellett, rendkívül véres csatában, szeptember 6-án Sehabeddin kétszer akkora seregét megverte, majd kiűzte az országból.

Amennyiben a modern történelmi kutatások helytállóak , már pedig a fellelt források, valamint a logikai következtetések ezt támasztják alá, el kellene kezdeni a könyvekben és a netes oldalakon javításokat eszközölni. Az érettségi persze nem lesz könnyebb de legalább a megtanultak tényszerűbbek lesznek.