csatacserkesz.blog.hu ByZs

Rögtön az elején egy bizonyára sokaknak meghökkentő hírrel kell kezdenünk. A „legmerészebb huszárcsíny” jelzős szerkezettel aposztrofált berlini kalandot ( 1757. okt. 10-23 ) sokan, sok helyen megírták. Ám ezek az írások, úgy tűnik egy tőről fakadtak, pontatlanok, azokat gondos kutatómunka nem előzte meg. Ezen írások tartalmával ellentétben azt állítjuk, hogy Hadik András Berlint nem foglalta el, következésképpen azt huszonnégy óráig meg sem tarthatta, nem fosztotta ki és a vállalkozásnak nem sok köze van egy huszárcsínyhez. Ezen kívül a két tucat címeres női kesztyű története is valószínűleg csak mende-monda. A dolog máshogyan történt.

Már Hadik András születési éve is, még lexikonokban is hibás. ( A valódi 1710. október 16. ) Születési helyét több forrás a Csallóközbe, Esztergomba, Dr Pál Tibor tanulmánya pedig Kőszegre teszi. Azt viszont biztosan tudjuk hogy Kőszegen járt iskolába, az 1677-1775 között jezsuiták által vezetett gimnáziumba.

( Nem szorosan csatlakozik a témánkhoz, mégis ide kívánkozik. Egy biztosan Kőszegen született huszártábornokot méltánytalanul hanyagol, még a szülővárosa is. Mecséry Dániel altábornagy, az udvari tanács tagja, titkos tanácsos, több magas kitüntetés tulajdonosa , az asperni csata hőse, akit történelmünk a „ legkeményebb fejű magyarnak „ titulál. ( Kőszeg 1759. 09. 29. – Bécs 1823. 12. 30 ) 1805-ben az eschenaui csatában a visszavonulást fedezve, tizennégy, köztük kilenc fejsebet kapott. Kettő kardvágás az agyvelejéig hatolt. Az egyik vágás tizennégy, a másik huszonkettő centis volt. Egy harmadik vágás leszelt egy nagy csontdarabot a koponya hátsó részéből. A többi sérülés ehhez képest elenyésző volt. Az csoda hogy felépült. Az nem hogy utána is ezeket semmibe véve harcolt.)

Visszatérve Hadik Andráshoz, ( ekkor: general feldmarshall leutenant ) aki mint a későbbiekből kiderül majd, kiváló stratéga, szervező, vezető, harctéri parancsnok, de diplomáciai érzéknek és ravaszságnak sincs híján. Levelében Mária Teréziának azt ígéri, hogy „őfensége neve napjára” Berlin falai alatt áll majd . Therezia névnap október 15. Ez így is történik. Viszont azt előre eltervezte, hogy az elővárosba október 16-n, a saját születésnapján fog behatolni.

Hadik András

Hadihelyzet

A hét éves háború ( 1756 – 1763 ) alapvetően az első osztrák örökösödési háborúban ( 1740 – 1748 ) elveszített Szilézia visszaszerzéséért folyt. ( A háború végén Poroszország megtartotta Sziléziát ) Mária Terézia császárné erős szövetséget hozott létre, melyben Oroszország, Franciaország, Svédország és több német állam is a Habsburg birodalomhoz csatlakozva igyekezett a mind nagyobb hatalomra törő Poroszország legyőzésére. II.Frigyes porosz király megelőző csapással elfoglalta Szászországot, majd 1757 május 6-n Prága mellett legyőzte a Habsburg birodalom csapatait és Prágát bekerítette. Azonban június 18-n kezdeti sikerek után, Kolinnál vereséget szenvedett Daun tábornagytól, szeptember 7-n pedig Winterfeldt tábornok csapatai Moysnál Nádasdy Ferenc tábornagy hadtestétől. Közben az orosz Apraxin tábornok csapatai betörtek Kelet – Poroszországba és augusztus 30 - n Groß-Jägerndorf mellett legyőzték Lehwaldt porosz tábornagy seregét. A Franciák két hadsereggel közeledtek. Egyik francia hadsereg d'Estrées tábornagy alatt, augusztus 26-án megverte Frigyes szövetségeseit, a Cuberlandi herceg vezetésével felvonult hannoveri, hesseni. braunschweigi és porosz csapatokból alakult Observations-Armée-t Hastenbeck mellett. Az Orosz csapatok azonban nem folytatták támadásukat és Frigyes királynak ez lehetőséget adott arra, hogy felszabaduló csapataival feltartsa a Svéd erőket. Egyéb csapataival átcsoportosítást hajtott végre, feladta Prágát, kivonult Sziléziából és főerőivel Drezdán át, Erfurt felé indult.

Hadihelyzet 1757 október

A terv

Lotharingiai Károly fővezér természetesen azonnal észrevette, hogy Brandenburg kiürült és tervbe vett egy betörést Berlin felé, aminek végrehajtására Hadik András altábornagyot szemelte ki. Először felmerült az, hogy a betörés a Svéd erőkkel együtt történjen, de ezt a fővezér nem támogatta és végül Mária Terézia és haditanácsa teljesen elvetette. Hadik András és 7000 fős hadteste ekkor Marschall tábornagy alárendeltségében Görlitztől északra portyázott. Szeptember 14-n kapta a parancsot hogy induljon Bautzenen keresztül nyugat felé Radeburgig és hajtson végre felderítést Drezda, Wittenberg és Torgau felelősségi szektorban. Az Elbe-től nyugatra ugyanezt Lósy huszár ezredes végezte 100 horvát és 800 magyar huszárral. Hadik hamar rájött hogy nem csak Branderburgban de Berlinben is alig van ellenség, ezért felterjesztett egy tervet Berlinbe vonulásra és annak megsarcolására. A tervben külön kitért arra, hogy útba indulása esetén, saját erőitől is elszakad, azoktól segítséget nem kaphat akkor sem, ha tervét az ellenség ideje korán felismeri. Lotharingiai Károly a tervet elfogadta majd azt a császárnéhoz küldte, aki rendkívüli haditanács ülésén október 3-n megtárgyalta és jóváhagyta. Október 4-n Hadik már az Udvari Tanácstól kapott parancsot a végrehajtásra, de figyelmeztetést is. „ Tartson keményen fegyelmet, tiltsa meg a rablást, gyújtogatást, felesleges zsákmányolást és erőszakoskodást, amiket nemcsak a horvátok és huszárok, de a német csapatok is el szoktak követni. „ Mária Terézia végleges parancsa október 8-n érkezett Hadikhoz, aki közben megbetegedett, kiújultak neuralgikus fájdalmai. Hadteste is meggyengült, 1.000 horvát gyalogost és 300 huszárt az Elbe, Drezdától északra és délre eső szakaszának megfigyelésére, Meissen és Schandau között kellett hagynia. Ezért Lotharingiai Károly fővezér Hadik csapatait megerősítette és Marschall tábornagy csapatait október 10-n Bautzenig vonta előre. Ez a lépés a poroszokat megzavarta és sokáig megtévesztette. Hadik szintén október 10-n indult Radeburgból Elsterwerdába, majd az éjszakát Dobrilugkban töltötte. A Megerősítés Grossenhaynben csatlakozott hozzá. Hadik részletes hadparancsot írt és juttatott el alárendeltjeihez. A hadparancsot tanítani lehetne, mint alapot, hogyan kell egy hadműveletet megtervezni. Kitért a menetvonalra, a menet felépítésére, a menet biztosítására, a felderítésre, tevékenységre harcba kerülés esetén, vételezésre, élelmezésre, hírszerzésre, jelentések rendjére, sebesültek ellátására, polgári lakossággal kapcsolatos bánásmódra. Hadik a teljes vállalkozást maga szervezte és vezette, az ellátásról maga gondoskodott. ( Előre kenyeret süttetett, húst vásárolt, szekereket vett a sebesültek szállítására ) Elöljárói támogatást a portya alatt nem várhatott és nem kapott. A menetet 11-n fogja megkezdeni ( térképen szereplő „A” menetvonal ), öt nap múlva Berlinben lesz, majd ha a helyzet megengedi, Potsdam és az Odera melletti Frankfurt felé fogja csapatait eltolni, hogy ezeket a városokat is megsarcolja.

Szervezet

Hadik nem egy huszárcsapatot, hanem egy minden fegyvernemből álló hadosztályt vezetett. Emiatt nem áll meg a huszárcsíny kifejezés.

A hadosztály tagozódása: Babocsay Farkas tábornok dandára a Hadik- és a Jászkun huszárezred

báró Mitrowsky tábornok dandára a Baranyay huszárezred és károlyvárosi

horvát huszárszázad

Kleefeld Wenzel tábornok alárendeltségében a horvát csapatok

Sulkowsky herceg ezredes vezetésével a magyar - német gyalogság

gróf Gourcy Joachim ezredes pedig a német lovasságot vezeti.

csapatnemek szerint : 1140 magyar hajdú és német gyalogos, 2100 horvát gyalogos, 920 német lovas, 1110 huszár Összesen: 5270 fő ( Tehát más tanulmányokkal ellentétben nem 5100 fő ) Magával vitt 2 db. 3-fontos ágyút ( falconett ) és 4 db. 6-fontos ágyút ( regimentsgesütz ) . Azonban nem a teljes haderő indult útnak Berlin felé. Hadik Elsterwerdában hagyta Kleefeld tábornok átszervezett és megerősített dandárát azzal a feladattal, hogy Torgau felé hajtson végre felderítést, majd visszaútját fedezze. Ez az erő 1100 horvát gyalogosból, 240 német gyalogosból, 160 német lovasból, 310 huszárból tevődött össze, összesen 1810 fő.

Hadik a jelentésében részletesen felsorolja a berlini útra megmaradt csapatait : 900 magyar hajdú ( Gyulai ) zászlóalj és egy német gyalogos zászlóalj, 1000 horvát gyalogos ( 4.sz. Sluini és 8.sz. Gradiscai ezred ), 760 német lovas ( Savoyai vértes ezred és az Alt-Modena dragonyos ezred ), 800 huszár ( Hadik huszárezred Komáromy József ezredes parancsnoksága alatt, Baranyay huszárezred Ujházy Ferenc ezredes vezetésével, jász-kun milic-huszárezred pedig báró Orczy Lőrinc ezredes alatt, Karlovac huszárszázad) Összesen: 3460 fő.

Menet

Az elővédet a Horvát huszárok, az oldalvédet a Hadik huszárezred 300 huszárja adta. Az oldalvéd útiránya egyelőre Golssen-Baruth-Mittenwalde. A menet 13-n este ért Lübbenbe, ellenséggel még nem találkoztak. Hadik olyan csoportosításban helyezte el csapatait , mintha nem Berlin, hanem Frankfurt felé igyekeznének, sőt egy erősebb huszárkülönítményt egészen Frankfurt vidékéig küldött előre és ez megszállta a Spree folyó Beeskow melletti hídját. Ennek a különítménynek a feladata az volt, hogy az átkelőt biztosítsa, mert Hadik visszafelé itt akart átkelni a folyón. Este erős előőrs vonalat állított fel arccal kelet felé. Csapatai úgy viselkedtek, mintha a Spree folvó erdőségeinek védelme alatt másnap Frankfurt felé akarnának vonulni. 14-n azonban hajnalban riadóztatott és eltűnt az erdőben Buchholz – Berlin felé. Aznap br. Vécsey István alezredes parancsnoksága alatt egy huszárosztag megszállta a közeli Alt-Schadow községet és lefoglalta az ottani porosz királyi vashámor készleteit. ( 223 bombát, 798 tarackhoz való nehéz gránátot, 190 könnyű gránátot és 25 db. lövedékek készítéséhez szükséges mintát ) De kénytelen volt igen sok, részben használhatatlan vagy félig kész hadianyagot ott hagyni, mert a község és a gyár lakossága a magvar huszárosztag odaérkezése előtt kereket oldott és összes lovait, szekereit magával vitte. Ezt a hadianyagot azután Hadik Berlinből visszatérve, a folyóba dobatta. Hadik Buchholzban adta ki Berlin megtámadására vonatkozó részletes parancsát. Ujházy ezredes 15-én Mittenwalde—Schenckerdorf— Dalwitz érintésével, Rangsdorf vidékén át, lehetőleg Teltowig menjen. Majd a várost Potsdam felől közelítse meg. Bosfort Ferenc főstrázsamester egy huszárosztaggal Frankfurt felől közelítse meg a várost és már 15-n Berlin körül portyázzon. A két osztag feladata, nyugatról és keletről fellármázni a várost és elhitetni a védőkkel hogy nagyobb haderő támadása várható. További feladat a várost a főerőkkel együtt megrohanni, utána a környéken zsákmányolni , majd csatlakozni a főerőkhöz. ( Hadik végig hadisarcról beszél. A rablást, fosztogatást, gyújtogatást szigorúan tiltja. A felprédálás és felgyújtás alóli váltságból befolyt összegekről nyugtát adtak és elszámoltak. ) Hadik 16-n a reggeli órákban a Spree folyó bal partján lévő bokros területen keresztül elérte a Königswald nevű erdő szegélyét amely közvetlenül a város déli oldalán, az ú. n. sziléziai-kapuval szemben feküdt és a Köln nevű külváros bejárata volt. Ujházy ezredes ezrede ugyanekkor a berlini akadémia erdejének széléhez ért , a várostól nyugatra. Bosfort főstrázsamester lemaradt a Spreen való átkelés miatt. Berlinben ekkor már tudtak a város felé közeledő veszedelemről és kitört a pánik.

"A" Hadik menete Berlinbe. "B" Hadik visszavonulási útvonala ( A terep változása miatt tájékoztató jellegű )

A poroszok

Berlin katonai parancsnoka Rochow altábornagy eredetileg a királyi család védelmére kapott parancsot. A város védelmére nem is gondolhatott. A helyőrség mindössze 6 zászlóaljból, egy újonckiképző osztagból és 12 ágyúból állott. Az létszámuk 5521 fő volt , a betegek, vezényeltek levonása után maradt mindössze 5000 fő. A létszám a védekezéshez elegendő lett volna, viszont a zászlóaljak harcértéke rendkívül csekély volt. A hadnagyok életkora 52 – 77 év között mozgott. A 12 ágyúból csak 2 volt a csapatnál, összesen 8 tüzérrel. A többi ágyú, bár használható állapotban, a tűzérszertárban volt. Lovasság nem volt a városban. Ez azért lényeges mert emiatt Hadik egységének létszámát nem tudták felderíteni. Rochow kiküldött egy gyalog zászlóaljat, de mikor azok a huszárokkal találkoztak, visszavonultak. Rochownak meggyőződése volt hogy Marschall tábornagy érkezett meg 15000 emberrel. Először Frigyes király is ebben a hitben volt, de később kiderült hogy Marschall csapatai helyben állnak, viszont folyamatos jelenések érkeznek arról, hogy egy erős különítmény Berlin felé vonul. Aztán mégsem, azán mégis. Végül is megegyeztek abban, hogy Berlint egy hadtest fogja megtámadni, aminek elővédje már a városhoz közel van. Arra azonban nem gondoltak hogy az un. elővéd maga a támadó. Frigyes parancsot adott az Anhalti hercegnek, hogy seregével siessen a város felmentésére Torgau felől. A herceg 16-n még a várostól 60 km-re, két napi távolságra tartózkodott. Elővédje Seydlitz tábornok vezetésével ( 2 gyalog zászlóalj és 15 lovas század ) Trebinig jutott. Ezeknek viszont először Ujházy ezredével kellett találkozni, ami 20-n meg is történik. Frigyes király 16-án még Lipcsében, fivére, Henrik porosz herceg Naumburgban, Ferdinand Braunschweigi herceg pedig még mindig Magdeburg környékén táborozott. Valamennyien elérhetetlen távolságban, hogy segítségükre számítani nem lehetett. A levéltárat és a Pénztárat sietve Spandauba menekítették és a királyné, valamint miniszterei is felkészültek az evakuálásra. Tizenegy óra körül megérkezett Hadik felszólítása levélben, két különböző úton. Hadik rendkívül keményen hívja fel a városiak figyelmét arra hogy ha nem fizetnek 300000 birodalmi tallér hadisarcot, a várost felprédálja. A városi tanács abban a hiszemben, hogy húzni tudja az időt az Anhalti herceg seregének beérkezéséig, rendkívül ügyetlen kifogásokkal élt. Nem ismerik Hadik pecsétjét, a városról ők nem dönthetnek mert az katonai kormányzás alatt van, bla bla. Hadik viszont nem hagyott nekik időt semmire.

A támadás

A támadáshoz az erőket a következőképpen csoportosította: Elővécl,első támadó oszlop: Báró Ried József ezredes, a gradiskai és sluini horvát gyalogság soraiból önként jelentkező 150 ember. Őket követte 2 falconett, azután a horvát gyalogság többi osztaga. Főerő: Sulkowsky herceg ezredes: a német gyalogos zászlóalj, a Gyulai-hajdúezred zászlóalja, 2 db 6-fontos ágyú, utána Babocsay és báró Mitrowskv tábornokok az összes huszárezreddel. Tartalék: Gróf Gourcy ezredes a német lovassággal.

Az elővéd azonnal megszállta a Flossgraben és a városfal között levő házakat, kerteket. Ried ezredes egyúttal a két horvát gránátos századot és a két ágyút a városfalnak ahhoz a pontjához küldte előre, ahol a Spree, széles átereszen keresztül folyt a városba, az „Am Oberbaum" nevű kőhíd pillérjei között. A főerőt Hadik a Sziléziai-kapu felé vezette, a tartalékot pedig kissé hátrább, a Köpenikből Berlinbe vezető út bal oldalán, egy tisztáson állította fel. Ennek a csapatnak azt a parancsot adta, hogy a rohamban ne vegyen részt, de legyen készen arra az esetre, ha a támadás nem sikerülne, és a porosz helyőrség a támadó csoportosítást a kaputól visszaszorítva Köpenik felé nyomná, támadja oldalba a poroszokat.

A berlini helyőrség dicséretére legyen mondva, megkísérelték az ellenállást. Azonnal a veszélyeztetett külvárosba siettek, megszállták a Spree említett hídját, a Sziléziai és a Kottbusi-kapukat. Hadik ágyúi kb 12 órakor szólaltak meg. A tüzet a felvonóhídra, valamint annak láncaira irányították. Eközben a horvát gránátosok előre vonultak és a híd pillérjei között tüzet vezettek a védőkre. Thum György tűzmester a tartóláncot már a harmadik lövéssel eltalálta, amitől a híd lezuhant. A nehéz ágyúk golyói pedig áttörték magát a kaput. Ezután a horvátok szuronyrohammal megfutamították a hídőrséget, akik 14 halottat veszítettek. A horvát gyalogosok után, Hadikkal az élen átszáguldottak a huszárezredek, majd a városfal és a külváros közötti széles mezőn rendezték soraikat, támadási irányukat áthelyezve a Cottbusi- kapura, melyet erős őrség védett. Ekkor bontakozott szét két porosz zászlóalj rohamra, jobb szárnyával a városfalra támaszkodva. Babocsay Farkas tábornok előre lovagolt, hogy megadásra szólítsa fel őket, de a poroszok lelőtték. Hadik megvárta míg az ellenség egy olyan helyre ér, ahol a mező 800x500m széles, itt bal szárnyon a horvát gyalogosok támogatásával, a két huszár ezred legázolta őket. A két zászlóalj teljesen megsemmisült. A Cottbusi-kapu őrsége elmenekült, vagyis azt már nem kellett elfoglalni. Elmenekült a királyné és kísérete is, az északi kapun keresztül Spandauba. A városi polgárok elkezdték a belváros kapuinak és utcáinak eltorlaszolását. Rochow a királynéval menekült, elvitte magával a város még megmaradt katonaságát. A várost nyílt várossá nyilvánították. Hadik nem engedte be seregét a külvárosba, a várost nem foglalta el. A városfalon belüli erős őrségen kívül, a csapatok Berlinen kívül töltötték az éjszakát. Hadik széles fronton helyezte el a hadosztályt, rengeteg őrtüzet gyújtottak, hogy az ellenséget létszámuk felől megtévesszék. A rendkívül heves 1-2 órás harc alatt Hadik 10 embert veszített, 28-an megsebesültek. Porosz oldalon a veszteség 98 halott és 140 sebesült. Fogságba 440-n kerültek. Ezeket Hadik nem vitte magával, erős kísérettel azonnal Csehországba küldte őket, hogy visszavonulását ne akadályozzák. Eközben, követ útján a hadisarcot kétszeresére emelte. 500000 birodalmi tallért követelt a császárnak és 100000-t a katonáinak. Hadik tudta hogy ekkora összeget ennyi idő alatt nem fognak tudni összegyűjteni, de azt is hogy a magabiztossága meghökkenti a városi tanácsot és legalábbis igyekezni fognak. Közben kémek útján pontos képet kapott a városban elhelyezett értékekről. Kenyértől a lovon keresztül az aranyig. Ennek ellenére csapataiban erős fegyelmet tartott és senkit sem engedett be a városba. A városi tanács könyörgőre fogta. Meghódolnak Hadik előtt, de ekkora összeget nem tudnak kifizetni. A közelgő porosz felmentő csapatokról, sem Hadik valódi erejéről semmit sem tudtak. Hadik hosszas könyörgés után engedett. Ha 8 órán belül összeszednek 200000 tallért hadisarc gyanánt és 15000 tallért a csapatoknak zsákmányolás megváltása végett, elvonul. Október 17-én, hajnali 2 óráig a hadisarcból összesen 185.000 tallér érkezett be 28 lótól vontatott 9 szekéren. Hadik viszont tovább már nem várhatott. A maradék összegről váltót kért melyben a városi tanács kötelezi magát hogy azt a birodalmi pénztárba befizeti. A kapott összegről nyilatkozatot adott át, csapatai között 25000 tallért pedig kiosztott.

Visszavonulás

Október 17-n hajnali 5-kor megkezdte a visszavonulást kelet felé. ( B menetvonal ) A hadisarcon kívül,6 porosz zászlót és a híres két tucat városi címerrel díszített női kesztyűt vitte magával. ( A Berliniek szerint két tucat balos kesztyűt. ) A kesztyűket azonban sem Hadik, sem a városi tanács, sem Mária Terézia nem említi. Írásos nyoma a dolognak nincsen. Nem lehet tudni ki gyártotta ezt a legendát. A hadosztály erőltetett menetben 12 óra alatt ért az 50 km-re lévő Storkowba, ahol várta őket az előre felhalmozott élelmiszer és a pihenő. Ezen a helyen megkerült Bosfort főstrázsamester és osztaga is, aki Frankfurt felé portyázva 30000 tallért gyűjtött be. A hadosztály 20-n elérte Cottbust, ahol ismét jelentős készletek vártak rá. 21-n bevonultak Spremberg városába, itt 22-n egész nap pihentek, mert Kleefeld tábornok dandára ekkor már Hadik hadosztálya és a porosz erők között volt és biztosította annak nyugalmát. A hadosztály október 23-án ért Hoyerswerdába, vagyis Marschall tábornagy felelősségi körzetébe. Ujházy huszárezrede október 17-n váratlanul megjelent Potsdam városa előtt és a város őrségét megadásra szólította fel. Azok gondolkodási időt kértek, erre a huszárok kifosztottak néhány utcát és elvonultak. Ujházy huszárezrede ekkor már oldalvédből utóvéddé avanzsált és ebben a minőségében akadt össze október 20-n Seydlitz tábornok erőivel. Itt Ujházy 20 embert és a potsdami hadisarcot elveszíti. Az ezred 22-n csatlakozik Kleefeld tábornok dandárához. Frigyes király október 23-n látta be hogy Hadikot már nem tudja utolérni, ezért visszafordult Lipcse felé. A szövetségesek Hadik vállalkozását és azt hogy Frigyes Berlin felé mozgatta erőit, nem használták ki. Emiatt Frigyes király újból átvehette a háborúban a kezdeményezést.

Hadik a sarccal az utolsó tallérig elszámolt. Utólag derült ki, hogy a lezárt ládákban átvett hadisarcból 6333 tallér hiányzik. Hosszú levelezést folytatott a várossal. Mindkét fél becsületbeli dolognak tartotta tartozása kiegyenlítését. A sarc egy része azonban mégsem került átadásra, így a Hadik által elhozott szekerek és lovak sem. Mária Terézia vette észre hogy Hadik, magának semmit sem tartott meg, pedig járt volna neki. Ezért a császárné őt kárpótolni akarta. Hadik azonban ezt nem fogadta el. Vagyontalan ember volt. Helyette a Mária Terézia érdemrend nagykeresztjét kérte. ( Ezt a kitüntetést akkor, elöljárón keresztül kérni kellett. ) Megkapta. Valamint az utókor elismerését vállalkozása tervezéséért és sikeres végrehajtásáért.

Cím idézet: Mária Terézia császárné és királynő