Ha a középkorról beszélünk, mindannyiunknak eszünkbe jutnak a lovagok, azok közül is a templomosok. De miért éppen ők? A teutonok is vívtak csatákat, az ispotályosoknak is voltak váraik és vagyonuk. Azonban a templomos lovagrendet és lovagjait olyan misztikum lengi körül, amely a többi lovagrenddel ellentétben, példátlan. Sokan azt hiszik, eltűntek, de máig közöttünk vannak.

A Templomos lovagrend, ( Pauperes Commilitorum Christi Templique Salomonis (Krisztus és Salamon templomának szegény lovagjai) kiemelt figyelmünket, alapításuknak, tudásuknak, titokzatosságuknak, pénzügyi tranzakcióiaknak, mérhetetlen vagyonuknak, elitélésüknek és újjá születésüknek köszönhetik.

Jeruzsálem elfoglalása ( 1099 ) után jelentős zarándok turizmus jött létre a Szentföldön. A veszélyes utak és a zarándokok védelmére egy Hughes de Payns nevű francia nemes vezetésével kilenc lovag (de Payns, Bysol de Saint Omer, Andrè de Montbard, Archambaud de Saint Aignan, Gondemar, Rossal, Jacques de Montignac, Philippe de Bordeaux, Nivar de Montdidier) lovagrendet alapított. Annak ellenére hogy II.Balduin király jó ötletnek tartotta és érdekes módon, rögtön egy értékes ingatlant, Salamon második templomának maradványait adta a lovagoknak bázisul, a zarándokok védelméből alig lett valami. A lovagok beköltöztek és elkezdtek kutatni. Találtak is valamit. Ami bizonyítható, az a tudás. Ezt a tudást az építészetben és a bankári tevékenységben találjuk meg. A lovagok küldöttséget menesztenek a pápához, aki megint csak érdekes módon addig soha nem adományozott jogokkal ruházza fel a rendet. Pl: a pápai kontroll kivételével sem egyházi, sem világi joghatóság nem ellenőrizhette tevékenységüket.

A Clairvaux-i Szent Bernát által a troyes-i zsinaton 1128-ban elfogadott rendi szabályzat tartalmazza a lovagok szegénységi fogadalmát, a rend azonban nem hogy szegény, de pénzügyi, bankári tevékenységre való engedélyt kap. A bibliából tudjuk, hogy Jézus kiűzte a templomból a kufárokat. Talán ez az alapja annak hogy kereszténynek nem volt illő pénzügyekkel foglalkozni. Pénzből élni viszont igen. A banki ügyleteket a zsidókkal intéztették, akikkel szemben, ha már sokkal tartoztak, bevetették a szokásos fegyvert, az antiszemitizmust és legjobb esetben elzavarták őket. A lovagok kamatra pénzt kölcsönöztek, feltalálták a váltót, földeket vettek, várakat építettek. Az építészetben ők alkalmazták először a gótika jegyeit. Olyan csodákat építettek, mint Akko vára Palesztinában, a Rosslyn kápolna Skóciában, Monzón vára Aragóniában, A párizsi Temple, La Rochelle kikötője, Tomar erődje Portugáliában, az új Temple Londonban stb..

A rend pályája meredeken ívelt felfelé. Rövid időn belül önfenntartó , paramilitáris alakulattá nőtte ki magát, ahová minden nemes ifjúnak megtiszteltetést jelentett felvételt nyerni. Részt vettek a kor csatáiban, mint elit kommandó és valószínűleg nem ők voltak az okai annak hogy többségüket elveszítették. Az viszont biztos, hogy lehengerlő lovassági támadásuknak senki nem tudott ellenállni. Az is bizonyítható, hogy míg a lovagok halálig kitartottak, előtte mindig gondoskodtak arról hogy kontinuitásuk megmaradjon. Kincseiket, szellemiségüket és tudásukat kimenekítették a Szentföldről, Ciprusról és Franciaországból is.

A rend a 12. század végére jelentősen meggazdagodott. A Szentföld elvesztése után, központjuk Párizs lett. Feladatuk megváltozott, főleg bankári tevékenységet folytattak, de ők őrizték a legfontosabb keresztény kegytárgyakat is. Pl. a szentkereszt egy darabját, Krisztus töviskoronájának egy részét, a torinói leplet, de a Magyar Aranybulla egy példányát is. Állítólag a rend a szent Grál és vagy a frigyláda őrzését is végezte, de erre semmi bizonyíték sincs.

A Francia állam teljesen eladósodott a templomosoknak és annak királya IV. ( Szép ) Fülöp még a saját szemével látta a Temple-ben a rend mesés kincseit, amit felettébb megkívánt. 1307. okt. 13-n pénteken, ( Innen ered a babona ) egyszerre egész Franciaországban rajta ütöttek a templomosokon. Sokakat megöltek vagy elfogtak. A Fülöp király kreálta V.Kelemen pápa 1312-ben feloszlatta a rendet. 1314-ben koholt vádak , kínzással nyert vallomások alapján a rend nagymesterét Jacques de Molay-t elevenen elégették. Az viszont tévedés hogy ő volt a rend utolsó nagymestere. Fülöp király sem találta meg a templomosok kincsét. Ők azt tették amire esküdtek. Kitartottak, de előtte kincseiket kimenekítették, a templomos hajóhaddal együtt. A Francia államadósság ugyan egy kardvágással megszűnt , de pénz ettől még nem volt és az sem aki értett volna hozzá. Ez természetesen azonnali európai válságot eredményezett.

Ezt ismerte fel az új pápa XXII.János, aki mellesleg gatyába rázta a pápai állam pénzügyeit. A templomosok közgazdasági elveihez hasonuló pápa 1319-ben méltányolta I.Diniz Portugál király kérését a templomosok bocsánatát illetően. Ahhoz hogy a gordiuszi csomót átvágják és a pápai tekintély se sérüljön, a jelkép rendszeren ( címer,pajzs,ruházat..stb ) kicsit változtattak, de a rend szabályzata és azonosulása a ciszterci regulával változatlan maradt.

A pápai bulla szerint a rendet ettől fogva Jézus Krisztus új ( katonai ) rendjének ( Da Ordem Militar de Cristo ) nevezik. A rend első székhelye a Castro Marimban, a Santa Maria do Castelo templomban volt. 1356-ban a központot áthelyezték Castelo de Tomarba, a Portugáliai Templom Rendjének korábbi központjába. A várost Jeruzsálem mintájára, hét dombon emelték. I.Diniz királynak azt is sikerült kibrusztolnia, hogy a templomos rend vagyona megmaradjon és ne szálljon királyokra, vagy a Johannita rendre. A fedősztori Portugália Mórok elleni védelme volt, de mint látni fogjuk ez hamar megváltozott. Noha templomosok menedékre találtak Angliában, Skóciában és a mai Svájc területén is, ahol tovább éltek tudásukkal, jelkép rendszerük beépült az államok szimbolikájába, de mivel hivatalosan a rend jogutódja csak Portugáliában létezett, ide összpontosult a régi templomos tudás és vagyon.

Portugáliában már létezett egy vallási és katonai rend, ( Avis rend ) amely formailag ugyan a kasztiliai nagymesternek volt alárendelve, de kezdetek óta önálló nemzeti szervezet volt és kizárólag a Portugál királyoktól függött. I. Diniz a két rendet össze kívánta boronálni és ezzel magának egy erős katonai és pénzügyi hátteret biztosítani. A Krisztus rend első nagymestere ezért D. Gil Martins az Avis nagymestere lett. Utána az Aviz királyi ág hatalomra kerülésével a nagymesteri tisztséget a királyi családból töltötték be. Ennek ellenére a két rend sosem vált eggyé, a templomosok önállósága megmaradt. Tengerész Henrik ( Infante Dom Henrique de Avis, 1. Duke Viseu 1394 – 1460 ) nagymesterré válásával a templomosok új feladatot kaptak és talán túl is szárnyalták addigi hírnevüket. A nagymester létrehozott egy akadémiát, ahol összegyűjtötték az összes tudást a tengeri navigációról és a hajóépítésről és nem mellesleg feltalálták a karavellát ( a kor legjobb hajója ). A rend feladatául szabta új földek felfedezését, a vallás és a birtokukban lévő tudás terjesztését. Noha ő semmilyen expedícióban nem vett részt, lovagjai újra felfedezték és gyarmatosították

Madeirát, az Azori-szigeteket, a Zöldfoki-szigeteket, Braziliát. Eljutottak Indiába, Etiópiába, Gambiába és Mozambikba.

Csak néhányat Krisztus lovagjai közül: Vasco da Gama, aki elsőnek érkezik Európából hajóúton Indiába. Pedro Alvares Cabral, Brazília felfedezője és Dél- Amerika partjainak feltérképezője. Bartolomeu Dias, aki elsőként hajózott át a Jóreménység-fokon és határozta meg a tengeri utat Európából Ázsiába. Dom Francisko de Almeida, az indiai Portugál állam első kormányzója. Cristóvao de Gama, aki 1541-43 között keresztes hadjáratot vezetett Etiópiában, bár serege csak 400 európaiból állott, de annak jelentős részét a rend harcosai adták. Fernao de Magalhaes ( Ferdinand Magellán ) , aki először vitorlázza körül a földet. Pedro Teixeria , aki elsőként hajózta végig az Amazonaszt. Alexandre de Gusmao, aki kiváló diplomáciai érzékkel létrehozta az 1750-s madridi egyezményt, melyben a pápa Spanyolország és Portugália között felosztotta az újvilágot. stb..

A rendet 1789-ben I.Mária királynő átszervezte és szekularizálta. Addigra viszont, a templomos gótika talaján kifejlődött szabadkőműves eszme elárasztotta az Újvilágot és Észak-Amerikában lefektette egy addig soha sem volt, szabadság jogon, egyenlőségen és deizmuson nyugvó állam alapjait. Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat aláírói közül kilencen, míg az Alkotmány aláírói közül tizenhárman a szervezet tagjai voltak. Jelképeik megjelennek az egy dollároson. az Egyesült Államok nagypecsétjén, de Washington DC. alaprajzában is. Jelenleg a világon hat milliónyian vannak. A templomosok köztünk élnek.

Krisztus rendjét a Portugál állam a többi renddel együtt 1910-ben megszünteti, 1918-ban azonban reaktiválja, melynek célja ekkor az állampolgárok vagy külföldiek által az országnak vagy az emberiségnek nyújtott megfelelő katonai és polgári szolgáltatások jutalmazása volt. 1962-ben és 1986-ban, törvényben biztosították Krisztus Katonai Rendjét különböző szuverén funkciók gyakorlásáról, különösen a diplomáciával, az igazságszolgáltatással és a közigazgatással összefüggésben. Végül, egy 2011 évi jogszabályban általánosabban hivatkoztak a „szuverenitási funkciók gyakorlására”. Ebben az értelemben a 20. század folyamán a nemzet legmagasabb pozícióinak tiszteletét Krisztus katonai rendjével kapták meg, például a Köztársaság Közgyûlésének volt elnökei, volt miniszterelnökök, valamint a kormány tagjai és több katonai vezetõ.

Jelenleg a Krisztus katonai rend, a szent Jakab renddel és az Avis renddel együtt az ősi katonai rendek csoportjához tartozik. Vezetője a kancellár és egy nyolc tagú tanács. Nagymestere a mindenkori Portugál köztársasági elnök.