A tálibok gyorsabban foglalják el – vagy vissza - Afganisztánt, mint annak idején a Vörös Hadsereg Európát, vagy az amerikaiak Irakot. A sebesség verseng a Wehrmachtéval. A látványos sikerek mögött azonban emberek, készletek, stratégia állnak. Ezekről viszont eddig semmit sem hallottunk, csak az ideológiáról.
A tálibok, mint ahogy az afgán népcsoportok zöme, az iszlám szunnita ágát követi, viszont a tálib hitszónokok – a Korán értelmezésénél – a vissza gyökerekhez filozófiát hangsúlyozzák követőiknek. Ez pedig a vahabizmus, ami az iszlám egy elég radikális változata. Lényege, hogy meg akarja tisztítani az iszlámot az évszázadokon át rárakódott idegen elemektől, hatásoktól és a Korán eredeti, mohamedi tanait igyekszik érvényesíteni jelen kori környezetben. A tálibok erőssége a kormányerők ellen, a harci morál, a vallás és a propaganda. Míg a tálibok fanatikusan harcolnak, a kormányerők nem látják értelmét, hogy életüket adják a rendszerért.
Afganisztán volt már iszlám, angol és szovjet befolyás alatt is. Az utóbbiak 1979-89 között próbálkoztak és kb két millió áldozatot hagytak hátra, de az országgal semmire sem mentek. A szovjetek által hátrahagyott kormány és a velük élő korrupció, a mudzsahedinek és helyi hadurak véres csatáiból jött létre a taliban és valamiféle béke. A hétéves tálib béke a saria - az iszlám teológiai rendszerében Isten által meghatározott helyes viselkedés, alapvető jog, amely kiterjed az élet valamennyi területére.- jegyében telt. Az, hogy a saria, a mi felfogásunk szerint tulajdonképpen a rabszolgaság egyik formája, a demokratikus államokat nem nagyon zavarta. Egészen 2011 szeptemberéig. A terrortámadást végrehajtó al-Kaida valóban működtetett kiképzőbázisokat Afganisztánban. Az USA erőt kívánt demonstrálni, ezt kívánta a népakarat, de ezeddig nem sok babért aratott le. Látszólag. Afganisztán a nulláról indult, de lett valamiféle közigazdaság, valamiféle emberi jogok, szólásszabadság, sajtószabadság, választások. Nem mindenhol és több helyen csak látszatra. A nők helyzete különösen sokat javult. Járhattak iskolába és elhagyhatták a burkát. A gyermekhalálozás csökkent, a munkahelyek száma - főleg a NATO-nak köszönhetően – nőtt.2011-ben, amikor a NATO 130 000 katonával és mintegy 800 katonai bázissal rendelkezett Afganisztánban, az afgán cégek mintegy 5 milliárd dollár bevételhez jutottak az amerikai kormány és a különböző ügynökségek megrendelései nyomán – derül ki az Afganisztáni Újjáépítési Főfelügyelőség (SIGAR) nevű amerikai állami felügyelőszerv adataiból. A külföldi katonai jelenlét még az ország demográfiai viszonyait is megváltoztatta: egy 2014-es, nem publikált ENSZ-jelentés becslése szerint 11,5 millió afgán – a lakosság mintegy 40 százaléka – élt egy-egy katonai bázis vagy létesítmény öt kilométeres körzetében. Az ENSZ-jelentés szerint emellett az ötmilliós lakosú fővárosban, Kabulban a lakosok közel 90 százalékának megélhetése közvetlenül a külföldi katonai jelenléttől függött. A külföldi katonai jelenlét előtt szinte utak sem voltak, az amerikai ellenőrzés alatt sok ezer kilométer út, autópálya épült. De épültek hidak, iskolák és lakóépületek is. Az országot a külföldi hatalmak elismerték és 56 országgal kötött stratégiai kapcsolatot.
Aztám a Trump kormány rájött hogy feneketlen kútba önti a pénzt. Az egyszerű földi halandónak érthetetlen az, ha egy kormány, vagy szervezet, hatalmas összegeket költ vélt vagy valós célra, azt miért hagyja ellopni? Azt miért nem maga osztja el, ha pedig más, azt miért nem ellenőrzi? Úgy tűnik, valamiért ez sehol nincsen így, sem Afrikában, sem az Eu-ban. Esetleg Norvégiában. ( Kicsit )
Mindenesetre az Egyesült Államok megunta a lacafacát és tavaly február 29-én kötött egy megállapodást az országban árnyékhatalomként működő tálib mozgalommal. A katari fővárosban, Dohában aláírt egyezmény névleg garanciákat adott volna a békés átmenetre, ám a folyamatról sokat elárul, hogy az akkor Donald Trump vezette amerikai kormány az előkészítő tárgyalásokból lényegében kihagyta az afgán kormányzatot, és az erőszakos hatalomátvétel lehetőségére joggal számító tálib mozgalommal tárgyalt. A négy részből álló magállapodásban a felek arra vállaltak garanciát, hogy:
- Afganisztánból sem csoportosan, sem egyénileg nem veszélyezteti senki az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát,
- az amerikaiak által vezetett szövetség kivonja az összes idegen haderőt az országból,
- a tálibok árnyékállama, az „Afganisztáni Iszlám Emirátus”, amelyet az USA nem ismer el államként, megkezdi az Afganisztánon belüli béketárgyalásokat,
- továbbá a tárgyalási napirendre felkerül az állandó és átfogó tűzszünet terve, melynek határidejéről, módjáról és végrehajtásának mikéntjéről is megállapodás születik.
A tárgyalásokon sok másról is esett szó, például a nők szerzett jogairól, de ezt már nem öntötték formába. Aztán Trump eltűnt, de Biden ugyanott folytatja, vagyis komolyan veszi az úgynevezett szerződést. Hogy a jelenleg regnáló kormányt kihagyták, annak az az alapvető oka , hogy húsz év alatt sem sikerült – ami a politikai egységet illeti - a taliban szintet ( saria nélkül ) elérni. Az amerikai és vele szövetséges erők villámgyorsan eltűntek. Hátrahagyták az Afgán Nemzeti Hadsereg kb 185 ezer, elvileg kiképzett és felfegyverzett katonáját, rendőröket, milicistákat ( össz: 300 ezer ) és egy rahedli fegyvert, saját légierőt, valamint a légi támogatás ígéretét. A számokon azért érdemes elgondolkodni, mert azok azt mutatják hogy minden feltétel adott az ország megvédéséhez. De nem. A rendszer szinte napokon belül összeomlott. A tálibok, max 80 ezer harcossal támadtak, akiket főleg régi szovjet fegyverzettel szereltek fel. Azóta már Humvee-vel meg mercédes-el futkosnak. Meg sem kellett szerezniük. Örökölték a menekülő kormányerőktől. Míg e sorokat írom, 18 tartományi fővárost foglaltak el a 34-ből ( ? ) és Kabul előtt állnak. Hogy eddig hol voltak, arról nem szól a fáma, Pedig voltak és kiképzést folytattak. Valakik finanszírozták őket. Van parancsnokságuk, stratégiájuk, fegyverzetük, utánpótlásuk és nem utolsó sorban konkrét elképzelésük. A kifizetetlen katonák, a korrupt tisztek és hivatalnokok pedig menekülnek. A légierő támadásai szinte megszűntek, a gépek állnak. Az USA ugyan ígért légitámogatást, de senki ne gondolja komolyan, ha az tényleg van, akkor egy városhoz a tálibok fel tudnak vonulni, azokat lehet összpontosítani és ellátni, majd a várost bekeríteni. Az USA kimenekített kb 200 afgánt, akik csapataik munkáját segítették. A többi ország hezitál. A magyar azt se, vagy nem tudni . Lehet hogy összeveszik a szövetséges és a migráns fogalma. Pedig ha nem hozzuk ki őket az kegyetlenség és évtizedekig megbízhatatlanná teszi az un. demokratikus országokat.
Közben az Afgán elnök elmenekült, mintegy elismerve a tálibok győzelmét. A tálibok megtorpantak Kabul előtt, de csak napokig. Az USA váratlanul 3000 fős katonai kontingenst dobott át a kabuli reptér védelmére. A Britek szintén küldtek 600 főt. A tartalékot 2000 amerikai katona adja a környező országokban csoportosítva. Ez az erő a humanitárius válságot hivatott megoldani és nem Kabul védelmét. A táliboknak esze ágában nem lesz beléjük kötni, megvárják míg elmennek.
Ennek pedig az az oka hogy Afganisztán nem képes nemzetközi segélyek nélkül életben maradni. Az ország GDP-nek 80%-át segélyek biztosítják, a gazdaság életben tartásához évente 6 milliárd dollárra lenne szükségük. Pl a Németek évente 430 millió euróval járultak hozzá a közöshöz. Azt viszont kijelentették, ha a tálibok bevezetik a sariát és kalifátust alakítanak ki, akkor egy centet sem kapnak. Ebben valószínűleg egyetértés is van a NATO országok között. Hogy a tálibok ezt a sokkot hogyan dolgozzák fel az még a jövő titka, hiszen ideológiai alapjuk inoghat meg. Hogyan magyarázzák el annak a harcosnak , hogy nem azt csinál egy nővel amit akar, amikor évekig arra készült.
Még egy bizonytalansági tényező van és ez a vákumba betolakodó Kína. Nyílván annyi teret kap amennyit az amerikaiak és szövetségesei hagynak. Esetleg mindent. Az új tálib kormány, ahogy az országot működtetni kell, heteken belül eladósodik. De miből tud fizetni, amikor az ország saját bevételének a fele ópiumból származik? Ásványkincsekkel, amik kibányászásához a táliboknak nincsen technológiája. Mert az ország különösen gazdag gyémánt, réz, feketeszén és gáz lelőhelyekben. Ha valamelyik ország, akkor Kína talán rájön, hogy az Afgán békébe nem kell fegyveres erőt exportálni. Kölcsönt kell adni, aztán kínai vállalatokkal megoldani a termelést.
A NATO szerepvállalásnak – egyenlőre - úgy tűnik vége. Az elmúlt 20 évben több mint 2300 amerikai katona halt meg és csaknem 40 ezer afgán civil vesztette életét. Csak az Egyesült Államok 824 milliárd dollárt költött el a hadműveletekre. Az afganisztáni volt a Magyar Honvédség legtöbb halálos áldozatot követelő missziója. Hét katona vesztette életét az országban, négyen valamilyen ellenséges harci cselekmény miatt, ketten autóbalesetben, az egyik század-orvos pedig szívinfarktusban.
A fentiek alapján értelmetlenül.
.
