csatacserkesz.blog.hu Történelmi nyomozások by Zs.

Valóban érdekes sorsokkal és érdekes emberekkel találkozhatunk, ha legnagyobb szabadságharcunk utáni történéseket kutatjuk.

Valóban érdekes sorsokkal és érdekes emberekkel találkozhatunk, ha legnagyobb szabadságharcunk utáni történéseket kutatjuk.

Az, hogy 1848-49-re úgy emlékezünk ma, ahogy, nem csak a forradalomnak, a dicső tavaszi hadjáratnak köszönhető, hanem nem kis mértékben, az aradi tizenhármaknak is .

Az ott kivégzett tábornokok megszökhettek és emigrálhattak volna. Valójában önként , az elveikért feláldozták a legdrágábbat, az életüket.

Nevüket a tisztelet jeléül, felsoroljuk: Knézic Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid. Lázár Vilmos ezredest azért soroljuk a tábornokok közé, mert a háború végén önálló seregtestet irányított. De ne feledkezzünk meg a szintén Aradon kivégzett Ormai Norbert honvéd ezredesről, Ludwig Hauk őrnagyról , a magyar nyelvújítás vezérének, Kazinczy Ferencnek a fiáról, Kazinczy Lajos honvéd ezredesről és a Pesten vértanúvá vált Batthyány Lajos miniszterelnökről sem. A vértanúk között nem csak magyar, de szerb, német és osztrák is található. Egyikük sem volt szegény ember, vagyis életükkel együtt a vagyonukról is lemondtak.

Voltak akik amnesztiát kaptak. A leghíresebb közülük Klapka György tábornok, aki ezt Komárom védelmével érdemelte ki. Ennek ellenére emigrált ,majd légiót szervezett Magyarország felszabadítására. Noha a légiónak sikerült magyar földre lépnie, ám érdemi cselekmények nélkül kénytelen volt visszavonulni. A kiegyezés után hazatért és tudását országgyűlési képviselőként kamatoztatta.

Vagy nem kaptak amnesztiát, de a kiegyezés után hazatértek a száműzetésből. Ilyen például Perczel Mór tábornok, aki szintén országgyűlési képviselő lett.

Voltak akik itthon maradtak és kegyelmet kaptak. Például egyik legnagyobb hadvezérünk Görgey Artúr. A temesvári vereséget követően (1849. aug. 9 ) a kormány felhatalmazta Görgeyt az orosz hadsereggel való külön tárgyalásra. Görgey felszólítására a magyar kormány lemondott, s ráruházta a katonai és a polgári teljhatalmat. Addigra az ellenséges hadseregek Magyarország csaknem teljes területét elfoglalták. A világosi fegyverletétel magyarok ezreit mentette meg az utókornak. Kossuth emigrált és a határon túlról leárulózta Görgeyt. A bélyeget 98 éves koráig volt kénytelen viselni. Külön érdekesség az hogy a szabadságharc alatt, csatában egyetlen tábornok sem esett el, a legsúlyosabb sebesülése éppen Görgeynek volt.

Sokan más országok hadseregeiben alkottak nagyot. Türr István a „rettenthetetlen magyar” Garibaldi hadsegédje lett. Részt vett Palermo elfoglalásában, Nápoly elfoglalása után Viktor Emmanuel szárnysegédje lett. Az 1860. okt 2-n zajló volturnói csatában a tartalék haderőt irányította és nagy szerepe volt a küzdelem megnyerésében.

Asbóth Sándor az amerikai polgárháborúban az északiak dandártábornoka. Később az USA argentinai és uruguayi nagykövete lett.

Zágonyi Károly honvéd főhadnagy az északiak ezredese, ő a springfieldi halálrohamot vezette. a dolog jelentősége az hogy 1861 októberéig az északiak nem nagyon nyertek csatákat és ez a győzelem a hadseregnek hitet adott. A halálrohamról készült festmény az amerikai elnöki rezidencián található.

Czetz János tábornok .a szabadságharc után az argentin hadsereg egyik szervezője, Argentina első katonai akadémiájának alapítója és annak 25 éven át igazgatója.

A legérdekesebb talán a török emigráció története. A törökök a menekülteket nem adták ki sem az osztrákoknak, sem az oroszoknak. Noha az utóbbiak még háborúval is fenyegetődztek. Az emigránsokat végig bizonyos szimpátia kísérte, ellátást is kaptak. Nem mindig, nem eleget de valamit. A hatóságok mindent megtettek azért hogy akik saját maguktól nem álltak odébb, vagy nem léptek be a török hadseregbe, kiebrudalják, főleg Amerikába.

A török hadseregbe való belépést sokáig úgy képzeltük el, hogy a renegátoknak át kellett térniük az iszlám hitre. Egressy Gábor törökországi naplójában legalábbis erről ír. Például Guyon esetében úgy, hogy biztos. Azonban a Pap-Szalczer tanulmányból kiderül ez nem teljesen így volt. Két féle lehetőség kínálkozott. Első, az áttéréssel együtt megvalósuló katonai szolgálat. Ezt elsőnek Bem József tábornok, mindannyiunk Bem apója választotta. Így lett Murád ferik pasa. Az áttérést később Kossuth sem ítélte el, például azt is kijelentette hogy a pápai állam elégedetlen alattvalói térjenek át a protestáns hitre. Ugyancsak ezt a politikai praktikumot , vagy fizetést választotta Maxmillian Stein tábornok és lett Ferhát liva pasa, vezérőrnagy. Vagy Aleksander Ilinsky altábornagy, Izmael ferik pasa, Kollmann János hadosztályparancsnok Fejzy bej aztán pasa, vagy Balogh János ezredes mint Mehemed bej.

Áttérés nélküli szolgálatot és ezzel kevesebb fizetést valamint bizalmatlanságot vállaltak: Guyon Richárd tábornok a branyiszkói áttörés vezetője és lett Khursid ferik pasa. Kmetty György tábornok a csornai csata hőse, mint Iszmael ferik pasa, báró Schwarzenbert Báthory tábornok Achmet liva pasa.

Kb 216 magyar, 7 lengyel és 15 olasz katona lépett át, ami összességében a kb 4000 fős emigrációhoz képest kevésnek mondható.

Az áttérők átestek a muzulmán szertartásokon aztán teljes, míg a hitükön maradtak fél fizetést kaptak. Egy altábornagy pasa fizetése 100000,egy vezérőrnagy pasáé 35000,egy tábornoké 24000 piaszter volt. Ezenkívül szállást kaptak a városban és tolmácsot bocsátottak rendelkezésükre. A törzstisztek is megfelelő fizetést kaptak, százados azonban már csak 300 piaszterhez jutott, amit kiegészítettek lóval, ruhával és élelemmel.

Különböző döntések, különböző sorsok, természetesen a teljesség igénye nélkül. Élet vagy halál? Elvek. Ilyenek vagy olyanok? Mindenki maga döntse el!

Kép: Aradi vértanúk, Görgey Artúr, Kmetty György