Szentgotthárd neve rendkívül jól cseng a magyar hadtörténelemben. Mivel a Rába mindig komoly akadályt jelentett, ráadásul országok,birodalmak között képezett határt, szükség szerűen csaták zajlottak itt.
Szentgotthárd neve rendkívül jól cseng a magyar hadtörténelemben. Mivel a Rába mindig komoly akadályt jelentett, ráadásul országok,birodalmak között képezett határt, szükség szerűen csaták zajlottak itt. A legjelentősebb,európai mérvű csata 1664.08.01-én történt. Hosszú idő után ez volt az,amit fordulópontnak tekinthetünk, annyiban legalább,hogy sikerült a török sereget szárazföldi csatában legyőzni.
A másik, közelebb esik történetünkhöz. A Rákóczi szabadságharc idején, Károlyi Sándor első dunántúli hadjáratakor Szentgotthárdnál 1704. július 4-én kiverte Johann Rabatta grazi várnagy erőit, melyben segítségére voltak a környék német, magyar és szlovén lakosai. Károlyi azonban hiába győzött a csatában, a kurucokat visszaszorították a Duna-Tisza közére.
A Dunánál egy fajta patt helyzet alakult ki. Ez azt jelenti,hogy Bottyán generális kiépíti a keleti oldalon „Bottyán várát”,majd hidat veret,amin keresztül próbál hídfőt kiépítve a Dunántúlra jutni. Többször megostromolja a mai Dunaföldvár sáncait,elfoglalja,de megtartani nem tudja,sőt a hídfőt is elveszíti. Azonban a labancok átkelése és előrenyomulása a Duna-Tisza közére sem jár sikerrel.
A másik, közelebb esik történetünkhöz. A Rákóczi szabadságharc idején, Károlyi Sándor első dunántúli hadjáratakor Szentgotthárdnál 1704. július 4-én kiverte Johann Rabatta grazi várnagy erőit, melyben segítségére voltak a környék német, magyar és szlovén lakosai. Károlyi azonban hiába győzött a csatában, a kurucokat visszaszorították a Duna-Tisza közére.
A Dunánál egy fajta patt helyzet alakult ki. Ez azt jelenti,hogy Bottyán generális kiépíti a keleti oldalon „Bottyán várát”,majd hidat veret,amin keresztül próbál hídfőt kiépítve a Dunántúlra jutni. Többször megostromolja a mai Dunaföldvár sáncait,elfoglalja,de megtartani nem tudja,sőt a hídfőt is elveszíti. Azonban a labancok átkelése és előrenyomulása a Duna-Tisza közére sem jár sikerrel.
Közben a kuruc kibontakozás 1704-ben a nagyszombati csatában kifulladt. Rákóczi 1705. szeptember 20-án Szécsényben országgyűlést hívott össze, ahol a rendek konföderációra léptek, Rákóczit pedig Magyarország vezérlő fejedelmévé választották. Annál is inkább tehették, mert közben Thököly Imre „király”, Tiszántúli fejedelem,1705. szeptember 13-án a kis-ázsiai İzmirben meghalt.
Ezalatt (1705. október 27-én) Nagyszombatban megindultak a béketárgyalások a szövetséges rendek és a császáriak között, de a császár Rákóczi sem tiszántúli, sem erdélyi fejedelemségét nem ismerhette el. A tárgyalás csak erői megosztottsága miatt volt szükséges.
A császári erők megosztottsága, a Spanyol örökösödési háború következménye amely 1701-ben az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött. De az osztrákok az 1704-es második höchstädti csata óta fellélegeztek és folyamatosan képesek lettek erőket átcsoportosítani Magyarországra. Utólag látszik,hogy a szabadságharc kimenetele a nagyhatalmak tárgyalóasztalainál eldőlt. Akkor és ott azonban ennek egyáltalán nem volt vége. Sőt,ha szerencsénk van teljesen máshogyan végződik.
Ezalatt (1705. október 27-én) Nagyszombatban megindultak a béketárgyalások a szövetséges rendek és a császáriak között, de a császár Rákóczi sem tiszántúli, sem erdélyi fejedelemségét nem ismerhette el. A tárgyalás csak erői megosztottsága miatt volt szükséges.
A császári erők megosztottsága, a Spanyol örökösödési háború következménye amely 1701-ben az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött. De az osztrákok az 1704-es második höchstädti csata óta fellélegeztek és folyamatosan képesek lettek erőket átcsoportosítani Magyarországra. Utólag látszik,hogy a szabadságharc kimenetele a nagyhatalmak tárgyalóasztalainál eldőlt. Akkor és ott azonban ennek egyáltalán nem volt vége. Sőt,ha szerencsénk van teljesen máshogyan végződik.
Miközben a Magyarországon harcoló császári főerő Edélynek nyomult, a Dunántúlon két seregtest (4-5000 fős) állomásozott, az egyik Hannibal Heister (Sigbert Heister testvére) a másik Pálffy János parancsoksága alá tartozott. Rákóczi saját seregének tehermentesítése és a császári sereg megosztása céljából parancsot adott a harmadik dunántúli hadjárat megindítására
Bottyán serege a solti dunai révet megszállta és a szekereken magukkal vitt kompokkal a Duna áthidalását előkészítette. Majd átküldi a folyón Horvát István kapitányt a hajdúival,akik másnapig sikeresen megtartják a hídfőt. A hajdúk biztosítása mellett október 31-n Bottyán is átkel a folyón 8000 emberrel és Földvárat azonnal lerohanja. Bottyán célja, a Dunántúl stratégiai helyőrségének Simontornyának elfoglalása és vereség mérése a császári erőkre. Eközben Bercsényi – a hadjárat irányítója - átküldte a Vág mellől északon Bezerédy Imre és Csáky Mihály generális hat lovasezredét, hogy lekösse Pállfy tábornok seregét. Délen pedig Béri Balogh Ádám öt lovasezredét Tolnán és Baranyán keresztül Zala vármegye irányba, hogy lekösse Hannibal Heister erőit. Az északi hadoszlop december 10-ig Kőszegig vonul, azt bekeríti, majd elfoglalja. Eközben a déli csoportosítás Szigetvárig hatol. Bottyán körülzárja Simontornyát és november 11-n beveszi, a védőket felkoncolja.
November 11-n azonban más is eldől. Ezen a napon Rákóczi a zsibói csatában vereséget szenved és elveszíti Erdélyt. A szabadságharc alatt a döntő csatákat rendre elveszítjük. Egyik ok az, hogy csak az a valaki , aki lovon ül. A kurucok gyalogsága és tüzérsége az ellenfélhez képest gyenge. Lovasságunk még a honfoglalás kori taktikákkal operál,ami amiatt előny,hogy mások elfelejtették. Rákóczi a csatavesztést politikailag x-re hozza A Francia király simán benyalja hogy egyet elvesztettünk,egyet nyertünk. Lapjárás kérdése. De a Dunántúl még nincsen meg.
A kuruc sereg mozgását szinte lehetetlen nyomon követni. Egyszerre akár száz helyen is lehettek. Mint darazsak, bedongják a Dunántúlt. Bottyán helyzetét azért lehet tudni és azért lehet főseregnek nevezni, mert ő viszi a gyalogságot és tüzérséget. A háborúnak azonban vannak törvényei. Hogy annektáljunk egy területet, birtokba kell venni és az ott lévő ellenséget meg kell semmisíteni. A leírásokban azt találjuk, Bottyán döntő csatára akarja késztetni Pállfyt. Ez viszont a három támadó oszlop mozgásán nem látszik. Pállfy azonban keresi az utat Heisterhez, hogy vele együtt csatát vívjon.
Bottyán november 20-ra Tata alá ér. A város megadja magát. Esztergommal nem bír, ezért Pápa felé fordul, amit sikerrel bevesz. Serege eközben a duplájára duzzad, bujdosók,parasztok százai, csatlakoznak. Pállfy Sárvárra, majd Szombathelyre húzódik vissza, Heister Szentgotthárdnál jár. Ekkor Bottyán a gyalogsággal és tüzérséggel úgy tesz, mintha ostromolni készülne Szombathelyt. Lovassága viszont elindul Szentgotthárd felé. Ugyancsak ide siet Bezerédi lovassága. Jó páros. A félszemű, hatvan éves volt végvári vitéz, aki Érsekújváron kidobta a müezzint a toronyból és a több mint hetven párbajt megnyert fenegyerek. Heister katonái rettegnek tőlük, ráadásul megjelenésük váratlanul éri őket. Heister serege megsemmisül. Ezután a teljes had Pállfy ellen fordul, ő viszont nem áll csatát, Visszavonul Bécs felé. Bottyán a csatával , megtisztította a labanctól a Dunántúlt.
. A sikerek miatt a bécsi udvar eldöntötte, végképp leszámol a szabadságharccal és jelentős csapatokat vezényelt át Magyarországra. Így 1711-re a felkelést leverte. Végül azonban hiába győzte le Magyarországot, a Spanyol örökösödési háború nem úgy végződött, ahogy akarta. Ennek hátterében az állt, hogy szövetségesei elpártoltak tőle, mivel I. Lipót majd idősebb fia I. József halálával a spanyol és osztrák trón egyaránt Károly kezébe került volna. Ezt pedig Anglia ellenezte, így kiszállt a harcokból. Ausztria ezért 1712-ben Denain mellett már vereséget szenvedett, és végül békére kényszerült Rastattban (1714. március 6) Ebben le kellett mondania a spanyol trónról és el kellett fogadnia, hogy a Spanyol Birodalomból csak kisebb területeket kaphat Észak-Itáliában.
