A modern hadviselés szempontjából az elmúlt három év ( 2023-25 ) leginkább a precíziós szabotázs, a hibrid drónhadviselés és a mélyreható aszimmetrikus műveletek forradalmát hozta el. 2022-ben, az Orosz – Ukrán háború kitörésekor is tudtuk mi a drón, arra azonban senki sem számított hogy hirtelen, pár év alatt a hadviselés fő eszközévé válik. Ma már nem csak hogy drónok semmisítenek meg harckocsikat, de hajókat , egyes katonákat és másik drónokat is. Ellátást biztosítanak, sebesülteket hoznak ki a harcvonalból. Az ellenük való védekezés is sokat fejlődött. Az egyszerű vadászpuskától eljutottunk a lézer technikáig. Érdekes, hogy a mai háborús hisztéria idején, amikor a különböző országok egyre többet és többet költenek fegyverekre, vannak még olyanok akik a nagy tömegű, magas harckocsikban és páncélozott szállító harcjárművekben gondolkodnak, amikor egyértelmű hogy ezek kora lejárt és viszonylag olcsó drónokkal távolról megsemmisíthetők. A világ szükségképp bizonyos időnként változik. Olyan gyors változást , mint a mostani, politikai szempontból már láttunk. Gondoljunk pl. a Szovjetunió vagy a KGST megszűnésére. A fegyverrendszerek és a harceljárások fejlődése szempontjából azonban soha.
Mi is az a drón?
Leegyszerüsítve a pilóta nélküli repülőgépekre ( unmanned aerial vehicle – UAV ) értjük a drón megjelölést. Beleértve többek között a robotrepülőként ( cruise missile ) megkülönböztetett eszközöket, amelyek a rakétákhoz hasonlóan a használat végén megsemmisülnek. A modern katonai drónok egyes feladatokra beprogramozhatók. Távolról irányítják őket, egy, akár több magasan képzett ember, külön támogatórendszerekkel kiegészítve, akár egy másik földrészen. A katonai drónok alkalmasak nagyfokú rombolásra, vagy akár halált okozó hasznos teher célba juttatására. Irányításuk és harceljárásuk is gyorsan változott. Eljutottunk a drónok tömeges alkalmazásáig. De eljutottunk a drónok alegység szintű használatához is.
FPV – drónok és „ drón anyahajók” ( Ukrajnai háború 2024-25 )
Az olcsó, néhány száz dolláros FPV ( First Person View ) drónok tömeges alkalmazása kiszorította a tüzérséget bizonyos frontszakaszokon. Megszületett a „szárnyas gyalogság” fogalma. Megjelentek a nagyobb, több kisebb öngyilkos drónt szállító drónanyahajók. Ez jelentősen megnövelte a drónok hatótávolságát, csökkentette azok felderíthetőségét és megsemmisíthetőségét.
2024 április 19-n a Moszad egysége egy Irán területéről indított három kvadrokopterrel semmisítette meg a sekari repülőtér melletti S-300 légvédelmi radart. Az eset viszonylag kis port vert fel. Talán azért is mert a kisméretű drónok mellett az Izraeliek rakétát is indítottak és ez elvonta az Iráni figyelmet a főpróbáról. Ennél nagyobb sajtó felhajtást váltott ki a június 13-n végrehajtott „Operation Rising Lion- Feltörekvő oroszlán” hadművelet. Izraeli ügynökök hónapokon keresztül csempésztek be Irán területére drónalkatrészeket. Ezeket helyben szerelték össze majd platós teherautókra szerelték. A teherautók olyan közel települtek az Iráni rakéta célpontokhoz hogy a csapás elleni védekezés lehetetlen volt. Izrael ezzel elérte hogy az Iráni légvédelmi rendszer megvakult és ez kedvezett a repülők csapásainak. A hadművelet 12 napig tartott, amiben Izrael közel 250 stratégiai célpontot semmisített meg. Hasonló módszert alkalmazott az Ukrán titkosszolgálat ( SZBU ), nem sokkal az említett Izraeli akció előtt 2025. júniu 1-n. A kérdés az hogy ki volt a tervező? A hasonlóság egyértelmű. Viszont mindkettő hadműveletre hónapokat kellett készülni. Vajon az ukránok valamiért előbb léptek és ezzel megszegtek egy megállapodást? Vagy fordítva? Az „Operation Spiderweb- Pókháló hadműveletben” mintegy 117 drónt csempésztek be Oroszországba. A drónokat kamionokra szerelt, fából épült mobilházaknak vagy kerti fészereknek álcázott konténerekbe rejtették. A teherautókat gyanútlan orosz sofőrök vezették, akik mit sem tudtak a rakomány tartalmáról. Amikor a kamionok elérték a célpontokhoz közeli pihenőket, parkolókat, benzinkutakat, a platókat távirányítással megnyitották és a drónok felszálltak. A támadás öt orosz légibázis : Belaja, Ivanov-Szevernij, Djagilevo, Olenya és Ukrainka ellen irányult, ahol kb. 40 Tu-95Ms és Tu-22M3 repülőgép rongálódott vagy semmisült meg. A Wall Street Journal az akciókat „ Trójai faló” taktikaként jellemezte.
Ukrán drónok Fekete-tengeri dominanciája. Aszimmetrikus hadviselés és a „tengeri farkasfalka”.
Az első eset a történelemben, amikor egy tengeri hatalmat tisztán pilóta nélküli eszközökkel kényszerítettek kikötői védekezésre és vonultattak vissza egy stratégiailag fontos tengeren. Hozzátéve, hogy ez sem jött be. Ukrajnának gyakorlatilag nincsen hagyományos tengerészete, mégis tengeri és légi drónokkal, robbanó motorcsónakokkal ( pl. Magura V5 ) tönkreverte az orosz Fekete-Tengeri flottát. A folyamat mára odáig jutott, hogy Oroszország kiszorult a Fekete-Tenger nyugati és középső medencéjéből, valamint a Krim-Félsziget bázisairól. vagyis ukrajna olcsó, tömegesen gyártható pilóta nélküli eszközökkel ( USV ) semlegesítette a millió dolláros Orosz hadihajókat. A távirányított és robbanóanyaggal telepakolt Magura V5 és Sea Baby motorcsónakok váltak az Orosz flotta rémévé. 2025-re már víz alatti drónokat is bevetettek ( Sub Sea Baby ), melyekkel sikerült egy Orosz Kilo-osztályú tengeralattjárót is súlyosan megrongálni a novorosszijszki kikötőben . 2025-ben aztán megjelentek azok a tengeri drónok is, amelyek légvédelmi rakétákat ( R-73 ) vagy VPV drónokat hordoznak és képesek az orosz vadászgépeket és helikoptereket is lelőni a tenger felett. Az ismétlődő csapások miatt az orosz hadvezetés kénytelen volt feladni történelmi bázisát Szevasztopolt. A hajók nagy részét Novorosszijszkba menekítették, de 2025-ben az Ukrán nagyhatótávplságú drónok azt is elérték. Emiatt Oroszország kénytelen volt új tengerészeti bázis építésébe kezdeni Abháziában. Az Ukrán sikerek egyenlőre garantálják a román és bolgár felségvizek közelében folyó gabonaexportot és Odessza épségét. Tehát 2025-re az Orosz flotta csak „ fleet in being” létezik. Mivel elvesztette hajói létszámának egyharmadát ( 25-28 hajó ), van ugyan, de feladatát képtelen ellátni.
Robotfarkasok.
Kína 2025-ben a tajvani partraszállást imitáló gyakorlatain új típusú szárazföldi robotot ( drónt ) vetett be. A kb. 70 kg súlyú „ machine wolves „- okat, falkában, a támadás első lépcsőjében vetették be. Ráadásul nem egyedül, hanem együttműködve felderítő, FPV kamikaze drónokkal és önvezető vizi járművekkel. ( „ pilóta nélküli triád „ ) A robotfarkasok kb. 30 kg terhet tudnak szállítani és képesek gépfegyverrel 100 méter távolságba pontos lövést leadni. A gyakorlaton felderítő, fegyveres és utánpótlás szállító robotfarkasokat használtak. Beigazolódott hogy a „ triád „ önállóan, emberek nélkül , képes volt áttörni a védelmi vonalat. Ehhez azonban szükség van mesterséges intelligenciára.
MI alapú célpontkiválasztás.
A hadviselés sebessége az emberi agy számára, mára már felfoghatatlanná vált. Az MI képes napi több száz célpontot generálni, fegyverrendszerek támadását összehangolni és célpontokat fontosságuk szerint megsemmisíteni. Tehát a modern hadviselés elmozdult a drága monstrumok ( hadihajók, harckocsik, stb ) irányából az olcsó , eldobható, de intelligens drónrajok és a hírszerzés alapú kreatív szabotázs irányába. Ma már egy civil kisteherautó vagy egy postai csomag bizonyos esetekben nagyobb fenyegetést jelent mint egy vadászrepülő vagy egy harckocsi. Természetesen ez még nem jelenti azt hogy azokra nincsen szükség.
Izrael MI rendszerei.
„Gospel” ( Habsora ) MI rendszer elsősorban infrastruktuális célpontokat keres. Hatalmas adatmennyiséget ( drónfelvételek, lehallgatások, megfigyelési adatok ) elemezve azonosít olyan épületeket, raktárakat, bázisokat, lakásokat amelyeket az ellenség katonai célokra használ. A rendszer akár napi több száz célpontot is felkínál, elemezi a járulékos civil veszteséget és ennek arányában tesz javaslatot a támadásra.
Az MI” Levander” rendszer alapvetően egy személyeket listázó adatbázis. A rendszer gépi tanulással pontozza pl Gáza ( bármi más ) város lakosait. Kapcsolatok és viselkedési minták alapján valószínűsíti a személyek kockázatát és ad javaslatot a likvidálásra. A jelentések alapján a jelenleg folyó háborúban 37000 személyt minősített kockázatosnak.
A „ where’ s daddy” ( Hol az apu? ) kiegészítő MI rendszer valós időben követi a Levander által megjelölt személyeket és akkor ad riasztást a csapásmérő egységnek, amikoraz illető hazatért a családjához, vagy olyan helyen van ahol a járulékos veszteség aránya csekély. Ezzel a rendszerrel követték Ismail Haniyeh Hamasz politikai vezetőt Teheránban. A távirányítású bombát az MI aktiválta. Emberi jelenlétre nem volt szükség.
Kezdeti MI részvételre utal a 2024. szeptember 17-18-án Izrael által végrehajtott „ Csipogó Művelet” ( Operation Grim Beeper ). A művelet célja a Hezbollah belső kommunikációs hálózatának teljes megbénítása és a szervezet harcosainak fizikai harcképtelenné tétele volt a későbbi izraeli légitámadások és szárazföldi offenzíva előtt. A Hezbollah tartott az okostelefonok lehallgatásától és GPS alapú követésétől, ezért személyihívókra és adóvevőkre ( Walkie-talkie ) váltott. Az izraeli hírszerzés évekig tartó művelettel "trójai falóként" juttatta el az eszközöket a szervezethez. Fedőcégeket hoztak létre (például egy magyarországi kötődésű közvetítőt is említettek a hírekben), amelyek hivatalosnak tűnő gyártók nevében (pl. Gold Apollo) értékesítették a módosított készülékeket. Minden egyes eszközbe a gyártási folyamat során apró, néhány grammnyi speciális robbanóanyagot és egy távolról aktiválható gyutacsot rejtettek a telepek mellé. Ezt hagyományos szkennerekkel vagy detektorokkal szinte lehetetlen volt kimutatni. Szeptember 17-nt több ezer személyhívó robbant fel egyszerre Libanon-szerte és Szíriában. A készülékek egy hibaüzenetet utánzó sípoló hangot adtak ki, ami arra késztette a felhasználókat, hogy az arcukhoz emeljék vagy kézbe vegyék őket a robbanás előtt. Szeptember 18-n a második hullámban a Hezbollah által használt walkie-talkie-k robbantak fel, sokszor az előző napi áldozatok temetésén. Az akcióban 42 ember halt meg és 3500-4000 ember megsebesült. A Hezbollah elvesztette a vezetéshez szükséges kommunikációs lehetőséget.
Az agy a Starlink
A Starlink az Elon Musk vezette Space X által üzemeltetett több mint 10000 műholdból álló globális műholdas internet hálózat. Célja, hogy a világ bármely pontján- különösen nehezen elérhető terepen, vidéki területeken szélessávú internet hozzáférést biztosítson. A Starlink katonai felhasználása 2025-re alapjaiban változtatta meg a modern hadviselést, kettéválasztva a civil technológiát és a kifejezetten kormányzati célokra fejlesztett rendszereket. A Space X a katonai felhasználás céljából létrehozta a Starlink műholdjaira épülő Starshield ( csillagpajzs ) rendszert. Míg a Starlink civil hálózat, a Starshield rendszert az amerikai kormány felügyeli. A rendszer nem csak titkosított kommunikációt biztosít, hanem földmegfigyelési ( felderítő ) , katonai fegyverzetirányító szerepet is betölt. Mivel a műholdak viszonylag kis magasságban keringenek ( 550 méter, de már tesztelik az alacsonyabb 350 méteren keringőket is ) a képek késlekedése a valós időhöz képest 25-50 ms. A rendszer rendkívül ellenállónak bizonyul az elektronikus hadviseléssel és jelzavarással szemben. Hasonló de alacsonyabb hatékonyságú rendszerek: OneWeb ( Brit – Francia ), IRIS ( EU- épül ), Guowang, Qianfan ( Kínai ). Oroszország illegálisan szerzett be Starlink terminálokat és azon keresztül kommunikál.
Drónok tömeges alkalmazása.
2024.április 13-14 én Irán az „ Igaz ígéret „ hadműveletben válaszul damaszkuszi konzulátusa elleni támadásra, tömeges dróncsapást indított izrael ellen. A dróngyártás terén kiemelkedő szerepet játszó Irán egyszerre 170 drónt, 30 cirkálórakétát és 120 ballisztikus rakétát indított. A cél az volt, hogy a drónokkal és rakétákkal túlterheljék az izraeli légvédelmet, ami nem sikerült. Izrael a Vaskupola, a Dávid Parittyája és a Nyíl-rendszerek (Arrow) segítségével, az USA, az Egyesült Királyság és Jordánia támogatásával a lövedékek 99%-át elfogta. 2024. október 1-n az „ Igaz ígéret 2.” műveletben már nem használtak drónokat. Ezt a támadást a Iszmail Haniye Hamasz vezér elleni merénylet megtorlásául szánták. Irán kb. 200 ballisztikus rakétát indított Tel-Aviv, Nevatim és Tel-Nof légibázisok ellen. Ekkor vetették be először a „Fatah-1” hiperszonikus rakétákat. A cél az volt, hogy a nagy távolság miatt, nagyobb sebességű eszközökkel átjussanak az izraeli légvédelmen. Ebben az esetben pár rakéta elérte Nevatim támaszpontot. Halált okozó sérülés a két támadás alatt két esetben történt. A két támadás alatt, az amerikai és izraeli légvédelmet a Starshield alapján hangolták össze. A drónokat és cirkálórakétákat nagy részben még Izrael határain kívül, Irak, Szíria és Jordánia felett semmisítették meg, több száz kilométerre a céltól. Az izraeli légierő (IAF) 25 cirkálórakétát lőtt le az ország területén kívül. A ballisztikus rakéták jelentős részét az izraeli Arrow-3 rendszer a világűr határán, még a légkörbe való visszalépés előtt iktatta ki. Több rakétát már az indítástól számított 1300–1500 km-es út elejétől követtek és támadtak. A „ Dávid Parittyája” (közepes hatótáv, 40–300 km) és a „Vaskupola” légvédelmi rendszer (4–70 km) csak a legutolsó védelmi vonalat jelentették az Izrael fölé érő maradványok vagy eltévedt lövedékek ellen. Az hogy a tömeges dróncsapás, túlterhelheti a légvédelmet, az ukrajnai háborúban harceljárássá vált. Először csali drónokat használnak, amiről ki tudja igaziak vagy nem és felemésztik a drága ellen rakétákat. Oroszország manapság napi 150-170 ( volt példa az egy nap 800 drónra ) már többségében otthon gyártott öngyilkos drónt indít. ( havi átlagban 5300-5600 darabot.). Ezzel szemben Ukrajna napi 30-60 ( volt példa a 100-ra ), havonta kb 3000 drónt képes indítani.
A tenger mélyén is.
A modern hadviselés megjelent a tengerek mélyén is, ahol fontos gáz, villany és optikai vezetékeken keresztül folyik az ellátás és a kommunikáció. 2022.szeptember 26-n 02.03-kor egy kommandó felrobbantotta az Északi Áramlat1-2 földgázvezetéket a dániai Bornholm sziget közelében, nemzetközi vizeken, de dán és svéd gazdasági övezetben, 76-80 méteres mélységben. A robbantás során a négy vezetékből három súlyosan megrongálódott. A vezetékek ugyan gázt nem szállítottak, ( Oroszországból Németország felé ) mégis a robbanás ereje akkora volt hogy 3 méteres kráterek keletkeztek és a csődarabok 250 m távolságban szóródtak szét. A nyomozás 2025-ben Ukrán szálakra bukkant. Amerikai és német lapértesülések szerint a műveletet Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg akkori főparancsnoka felügyelhette, bár Volodimir Zelenszkij elnök hivatalosan tagadja, hogy tudott volna az akcióról. Egyes jelentések szerint a CIA korábban figyelmeztette Kijevet, hogy ne hajtsák végre a támadást. 2025 augusztusában az olasz rendőrség őrizetbe vett egy ukrán férfit, akit a szabotázs egyik koordinátoraként azonosítottak. Őt 2025 novemberének végén adták ki Németországnak, ahol jelenleg a bírósági tárgyalására vár. Szeptemberben Lengyelországban is elfogtak egy másik ukrán gyanúsítottat , akit búvároktatóként ismertek. Azonban a lengyel bíróság októberben elutasította a német kiadatási kérelmet, és szabadon engedte a férfit. A német nyomozóhatóságok (BKA) 2025-ös megállapításai szerint az akciót egy kislétszámú, profi csapat hajtotta végre. A hatszemélyes egység (öt férfi és egy nő) ukrán állampolgárságú, katonailag képzett mélytengeri búvárokból és tűzszerészekből állt. Szállítóeszközként egy Andromeda nevű 15 méteres vitorlás jachtot használtak, amelyet Rostockban béreltek. A hajón a vizsgálatkor katonai robbanóanyag maradványokat találtak. A búvárok speciális gázkeverékkel merültek le a 80 méteres mélységbe, ahol több száz kilogramm TNT-nek megfelelő erejű robbanótölteteket helyeztek el a vezetékeken. A tölteteket valószínűleg időzítővel vagy távvezérléssel aktiválták. Az első robbanást (1.8-as magnitúdó) 190–320 kg TNT-nek, a másodikat (2.3-as magnitúdó) 650–900 kg TNT-nek megfelelő energiájúként rögzítették a szeizmológusok. A robbantásról az igazságot valószínűleg minden érintett tudja, az viszont hogy az kiderüljön senkinek sem érdeke jelenleg.
A jövő az űrben van
A drónháborúkból világossá vált, hogy megfelelő műholdas és MI háttérrel egy kis ország is eredményesen harcolhat drónokkal egy nagyobb lélekszámú ország ellen. Drónokat a kis országok is képesek gyártani, megfelelő hátteret létesíteni azonban nem. Ezért, szövetségi rendszerhez, esetünkben NATO-hoz való tartozás elemi fontosságú. Az atomfegyverekkel való háború a jövőben valószínűleg értelmetlenné válik. Ezt nyilván sokan másképpen gondolják. Szükségképp meg fognak jelenni a drón műholdak, melyekkel az első csapás kivitelezhetővé válik más országok műholdjai ellen. Az űrben nem lehet katonai egyensúly. Aki a képességet előbb megszerzi, az fogja irányítani a világot. Ugyanis a többiek, felderítés és csapásmérés szempontjából vakok lesznek. Emiatt az atomtöltetek célba juttatása nehézkes lesz. Adott esetben a rakétát már indulásakor kilövik és a támadó saját magát semmisíti meg.
