Ki gondolná. hogy valaha Európa egy részét muszlimok uralták? Pedig igaz. A dolog 711-ben kezdődött Ibériában és a mór uralom 781 éven keresztül tartott.

Ki gondolná. hogy valaha Európa egy részét muszlimok uralták? Pedig igaz. A dolog 711-ben kezdődött Ibériában és a mór uralom 781 éven keresztül tartott. A mór  elnevezés Észak-afrikai iszlám hívő arab és berber népcsoportokat jelöl.. Az elnevezés a római időkre nyúlik vissza, amikor is a mai Marokkó földjén lévő tartományt Mauretaniának, lakóit pedig maurinak nevezték. Ebből született a spanyol mór elnevezés, amit szinte egész Európában átvettek. A mór hatalom fénykorában kiterjedt Toledora, Córdobára, Barcelonára és a Pireneusokon túlra is.  A mórok végig rabolták a mai Franciaország nagy részét, míg  Martell Károly frank majordomus seregei 732. október 10-én le nem győzték  a poitiers-i csatában  Abdul Rahman al Ghafiqi andalúziai emír hadait. Az Ibériai-félsziget utolsó arab állama a granadai emírség 1492. jan. 2-án esik el. A több száz éves reconquista-ban   ( visszahódítás )megerősödött spanyol állam a mórok utódait a moriszkókat  – kb 300000 embert – 1609-14 között hajókra rakatta és kiebrudalta Marokkóba. A kultúrájuk azonban ott maradt és ma is csodájára járunk. Nyelvük sok szava beépült a mai spanyol nyelvbe.

A rómaiak utáni Európát elözönlötték a germán törzsek melyek közül a legerősebbek a gótok az 5.század végére nagy Theodorik vezetésével erős államot alapítottak Itáliában. Egyes törzseik a Dnyepertől Thesszáliáig , míg mások a vizigótok először Galliában, majd a frankok előre törésével Ibériában rendezkedtek be. Az Ibériai vizigót állam izmos királyság volt mely felvette a katolikus hitet és a pápaságra támaszkodott. 708 körül azonban egy Roderic nevű hercegnek az a rögeszméje támadt hogy uralkodó lesz és el tette láb alól az aktuális királyt Wittica-t. A puccs több nemes tetszését nem nyerte el, ezeket meg kellett rendszabályoznia.  A Baszkok is elérkezettnek látták az időt , hogy kirobbantsák aktuális felkelésüket. Volt probléma tehát bőven ,amit tetézett hogy az ország északi ( Girona, Tarragona, Zaragoza, Narbonne ) területén, ezzel együtt , ugyan abban az időszakban egy másik király is uralkodni kívánt, akit II. Achila-nak hívtak. Achila a feltevésekkel ellentétben nem volt fia a megölt Wittica királynak. Úgy tűnik, a két állam alakulat háború nélkül nagyjából békében el volt egymással. Nem csoda, hisz a mórok olyan hirtelen jöttek, hogy idejük sem volt egymással hadakozni.

Tényleg hirtelen jöttek, de meggondoltan. A damaszkuszi kalifa , Musa, látva az ibériai kuplerájt elérkezettnek látta az időt hogy szerezzen egy kis extra profitot és kirabolja a félszigetet. elküldte ezért vezérét Tárik Ibn Zijád-ot kb 10000 arab, jemeni és 5000 berber harcossal fosztogatni. Tárik átszelte a keskeny Alborán-tengert és a mai Gibraltárnál ért partot. A helyet róla nevezik Dzsebel al-Tárik azaz Tárik sziklájának. A partraszállást követően Tárik érdekes dolgot csinál, felégeti a hajóit – A Mexikóba való megérkezése után Cortez is ezt tette. – mondván innen nem megyünk már sehová, vagy itt halunk, vagy elfoglaljuk ezt a földet. Itt persze jön a számtalan legenda. Hogy az Afrika parti Ceuta kormányzója adta a hajókat, a vizigótok által elnyomott zsidók tették ezt stb. Mindegy ki adta, leégtek. Tárik elfoglalja Cartagena-t és az Algeciras régiót és a régi római utat követve megindul Sevilla felé. Roderic király tudomást szerez az invázióról. Arról is hogy közben egy kisebb bizánci támadás is történik dél-Ibériában. Előfordulhat hogy a nagyhatalmak összehangolták a tevékenységüket. A Bizánciak azonban elszúrják , így Roderic sietve Tárik ellen nyomul.  Seregét 25000-40000 fő közé teszik.  Ebben a király testőrsége, kb 25 klán harcosai és útközben toborzott parasztok tömege vesz részt. Vele menetel a csatába II. Achila is.

A Guadalete csata.

Az arabok kifosztják és felégetik a környéket. Az azonban újszerű, hogy akik megadják magukat, sőt hitükre térnek azokat megkímélik. Aztán kb 100 km-t menetelnek Sevilla felé, útközben Medina Sidonia-nál legyőztek egy kisebb gót sereget amely lehetett Roderic elővédje is, majd letáboroznak a Guadalete folyó mentén és megszállják a magaslatokat. Roderic királynak kb 800 km-t kell menetelnie, tehát serege kissé zilált állapotban érkezik a csata színhelyére. Roderic serege a polgárháborúban meggyengült, ráadásul vele vannak politikai ellenfelei is. Nem csak Achila, de egy Oppa, egy Sindered és egy Theudemir nevű „ellenzéki” nemes is. Egyes történészek szerint a csatára júli 19-n került sor, de előtte kb egy hétig már harcok folytak a Guadalete folyó völgyében és a La Janda tó mentén. Roderic a seregét 2-4 vonalba állította fel. A középhadat ő vezeti, az egyik szárnyat Sindered. A lovasság zöme középre kerül. Az arabok a lovasságot előre helyezik ami heves rohamokkal nyugtalanítja az ellenséget, majd visszavonul a lándzsások mögé, akik mögül az íjászok zárótüze akadályozza meg a gót előretörést. A korban a lovasság még nem használt kengyelt, tehát nem voltak olyan fordulékonyak. Viszont az arabok patkolták a lovaikat, és mivel ők támadtak a köves dombokról lefelé, előnyben voltak. Roderic király megunván azt hogy csapatai nem nyernek tért általános támadást parancsol. A kétharmad súlyával próbálja lenyomni az egyharmadot. A közép bocsájtkozik először harcba és ekkor váratlan dolog történik. Valamiért a jobb szárny támadása elakad és azok elkezdenek hátrálni. Ettől megtorpan a bal szárny is. Tárik ezt észlelvén, a gót jobb szárny által hagyott résbe küldi az elit lovasságát ( mujaffafa ) . Ezek oldalba kapják a gót középhadat. A mór gyalogság is támadásba lendül, megölik Rodericet a gót királyt. Mindenki menekül aki tud. A közép nem nagyon, nagy részét levágják. A szárnyak menekülői közül sokan a folyóba fulladnak. A mórok kb 3000, a gótok kb 9000 halottat hagynak a csatatéren és a teljes gót királyságot. Sebesültekről nincsen információnk, de azok még többen lehettek.

A keresztény krónikák árulásról írnak. Ez minden nagy vereség után így történik. Állítólag Roderic ellenfelei lepaktáltak a mórokkal. Akárhogy is volt, hatalmas, történelmi csatavesztés volt, ami majd egy évezredre befolyásolta kontinensünk sorsát.

A Mórok még abban az évben elfoglalták Toledot. Oppa ekkor halt meg. Sindered elmenekült Toledoból, hátralévő éveit Rómában töltötte száműzetésben. Theudemir kiegyezett a hódítókkal ,hogy grófságát megtarthassa, de azt  pár év múlva elfoglalták. Achila még három évig uralkodott északon aztán őt is elnyelte a mór áradat.

Tárik sem nyerte el az általa elfoglalt birodalmat. A kalifa nem felejtette el, hogy engedély nélkül hódított. Két év múlva visszarendelték. Nem végezték ki, még életében megbékélt istennel és hátralévő éveit csak neki szentelte.