Kálmán király akit a krónika alapján „Könyves”-nek titulálnak (1074? – 1116. február 3.) 1095 -1116 február 03-ig uralkodott. 1097 –től haláláig a Horvát királyi címet is viselte.
Életével legtöbbet a A képes krónika (Chronicon Pictum) foglalkozik, ami egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, ,1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában, szerzője feltehetően Kálti Márk.

Kálmán a „ leggyőzedelmesebb” király (1113 zobori oklevél), az autokrata, a kegyetlen, a számító, uralkodása nagy részét inkább a magyar birodalom létrehozásával, hadjáratokkal töltötte, mint könyvekkel. nem herdálta az ország vagyonát,gyarapította. Hadjáratait egy kivételével megnyerte. Egyházi és világi törvényei korszerűnek,logikusnak, időtállónak bizonyultak. Valóban lehetett testi hibája, de ez nem tette sem uralkodásra,sem családalapításra,sem kardforgatásra alkalmatlannak. Talán a legsikeresebb magyar államot vezette.

Hogy miért van mégis kifejezetten negatív szerepre kárhoztatva –annak ellenére hogy műveltségét,sikereit elismerik- ennek egyik okát a korabeli médiában kell keresni.

I.Szent László király fiú örökös nélkül hunyt el őt testvérének, I. Géza királynak fiai, Kálmán és Álmos követhették. Kálmán megvakíttatta öccsét és annak fiát Bélát,de saját gyermekének II. Istvánnak halála után az Árpád-ház a vak II. Bélával és leszármazottaival folytatódott.
A krónikák emiatt rendkívül elfogultak Kálmánnal szemben. A későbbiekben pedig az történt ami a legtöbb történelmi személlyel vagy eseménnyel. Valaki írt róla egy tanulmányt,könyvet,véleményt az adott kor felfogásának megfelelően. Másolni kezdték,beírták szép nagy lexikonokba, aztán szinte változtatás nélkül ezt találjuk meg az interneten.
Évszázadok óta rosszul tanítják,tanulják,manapság már nem nagyon tanulják. Több esetben még az évszámok sincsenek megfelelően sorba rakva, emiatt aztán az összefüggések is keverednek,amik a következtetések helytelen levonásához vezetnek. Szándékunk a történelmi nyomozással továbbra sem az hogy megoldjuk amit nem lehet, hanem hogy elgondolkodjunk rajta.
Megpróbáljuk sorba helyezni a történéseket. Ha nem találjuk ki hogyan lehetett, megkíséreljük kideríteni hogyan nem lehetett. Mindezt nem a történész szemével tesszük,hanem a nyomozóéval,aki igénybe veheti a modern kor pszichológiai,orvosi stb segítségét is.

Az alábbiakban elolvasható a Képes krónika, amit lényegében igaznak fogadnak el.

A másik ok, Kálmán Lászlóhoz fűződő viszonya.

Szent László, Kálmánt biztosan papnak szánta,az is lett, - ekkor még nem biztos az hogy nem születik trónörökös - tekintélyes,nagy műveltségű püspök. Hogy ehhez egyáltalán nem volt kedve az is biztos.
Uralkodni akart és volt is hozzá tehetsége.
Annak ellenére hogy Kálmánból, László csinált királyt , Kálmán uralkodása alatt, a lovagkirály tetteit és eszméit száműzi,bár a legendával nem birkózik meg. Tevékenységében Szent Istvánhoz nyúl vissza, szakítva a nagy előd irányvonalával, kilépve annak árnyékából. Tudatosítva saját korával hogy a hatalom gyakorlását Szent István-i alapon de korszerűsítve, kizárólagosan kívánja gyakorolni. Törvényei megírásakor kínosan kerüli László említését és László törvényeit akkor is átszabja ha ez okvetlenül nem lenne szükséges. Szent István legendáit újraíratja,Lászlóval nem foglalkozik. László királyt 1095-ben Somogyváron temetik el. Végakaratának megfelelően Váradra csak 1113 körül Álmos herceg ,helyezi át, öccsével Lampert-el együtt. Lászlót 1192-ben szenté avatják. Ezzel Kálmán sorsa eldől, marad torz,zsarnok,púpos és könyves.

A krónikákkal szemben Kálmán trónra lépését semmiféle trónviszály nem előzhette meg. László király uralkodása alatt a szerepek el voltak osztva. Vita nem volt,úgy történt minden ahogy a nagy király akarta és az történt mikor utódlásáról rendelkezett.
Ekkor László Magyar és Horvát király. A dukátusban (hercegség) öccse Lampert uralkodik. Erről a hercegről szinte semmit nem tudunk azonkívül hogy ő alapította Beregszászt.. A dukátus ura a mindenkori trónörökös volt,tehát alkalmasnak kellett lennie.
A király Álmost 1091-ben Horvát herceggé teszi,létrehozva a második dukátust. A Horvát urak egy része ezt ellenezvén 1093-ban Petar Svacic-t hívja a trónra. Álmost kiverik,de a Magyar sereg ellencsapása sikeres és visszaszerzik a területet nagyjából a Velebit hegységig.
Vagyis Álmos is herceg. Kálmán Lengyelországi szökésének semmi értelme, egyetlen aduja sincsen. László király akaratával, seregével ekkor a Lengyelek nem bírnak. Nincs is hadi készülődés. Kálmán pap,ahhoz hogy dinasztiát alapítson pápai engedély kell. Ezért neki is adnia kell valamit. De olyan nincsen amit László vagy Álmos is ne tudna megadni. Nevezetesen az apostoli jogról való lemondás és a püspökök kinevezési jogának a pápára ruházásáról van szó,ami később meg is történik. Legegyszerűbb az lenne,ha Lampert nagybácsi földobja a bakancsot,de halálát 1096 tavaszára teszik.

A tény az hogy amikor László az 1095-ös Cseh hadjárat idején megbetegszik Kálmánt jelöli a trónra. Ezt elfogadja Lampert és Álmos is dukátusuk megtartásával és elfogadják a főurak is. A megállapodást 1097-ig mindenki betartja,aztán attól Kálmán konzekvensen felrúgja.
Ezt bizonyítja Kálmán azonnali megkoronázása. Roger szicíliai Normann őrgróf lányával,Buzillával kötött házassága 1097-ben,melynek alapjait László rakja le. Valamint a következő évben meginduló keresztes hadjáratok történései is.
A keresztesek több hullámban,martalócként érkeznek Magyarországra,ahol Kálmánnak kell ellátnia őket valamint végigkísérni az országon. A nyugati lovagok azonban úgy gondolják Magyarország szabad préda,lehet erőszakoskodni,fosztogatni,várakat foglalni. Kálmán hadai azonban rendre úgy elverik őket hogy írmagjuk sem marad. Ehhez azonban egységes vezetés kell,tekintélyes,hatalommal bíró király aki kezében tartja a szálakat. A később Jeruzsálemet elfoglaló Bouillon Gottfried jut át szervezett seregével baj nélkül, mert betartja a szabályokat. A keresztesek Kálmán királyságát gazdagabbnak és erősebbnek látják a császárságnál.

László halálával Álmos nem azt a dukátust kapta,amit a történészek értenek rajta. Nem a Magyart,a Horvátot. Vagyis azt tartotta meg, ahová László kinevezte. A másikban még Lampert herceg uralkodik. Hogy Álmosnak ígértek-e Horvát királyságot, az esélyes. Bizonyíték,hogy Lampert 1096-os halálakor semmilyen ellenségeskedés nem tör ki a testvérek között.

Azt is állíthatjuk,hogy Álmos- a krónika ellenére- nem a nyüzsgő pártütő figurája,aki minduntalan a koronára pályázik. Sőt,kifejezetten megelégszik azzal ami szerepet neki szántak, de ahhoz ragaszkodik. Csak akkor támad a bátyjára,amikor az elvesz tőle.

1097-ben Kálmán és Álmos a Gvozd –hegységnél – amit utánunk Péter hegyének neveznek- Legyőzik Svacic király hadait. A Magyarok kijutnak a tengerre. Legtöbb város átáll, jogait megtartva. Zára, Spalato, Sibenico, Trau és a szigetek, a mai Krk, Cres, Rab. Kálmánt királlyá koronázzák, megnősül, a Magyar dukátust már utódjának szánja. Horvátországban azonban megszünteti a hercegséget, létrehozza az avar eredetű báni intézményt. vagyis Álmos nem kap semmit. Nyilván háborog, sereggel támad. Várkonynál azonban mindkét sereg elkelői kiegyezésre kényszerítik a királyt. Ez azt jelenti egyértelműen, hogy Álmos nem a királyságért szállt harcba,hanem jogos jussáért,amit a főurak,még a Lászlói végrendelet értelmében elismertek. Ekkor kapja meg Álmos a dukátust, ahol a kor szellemének megfelelően berendezkedik,uralkodik,létrehozza később a dömösi,szepesi káptalanokat

Kálmán felrúgva a status quo-t 1105-ben megkoronáztatja fiát, a későbbi II.Istvánt. Álmost kiteszik örökségéből,erre az a bizonyíték hogy csak Abaújvárt tudja visszafoglalni ahol egy ideig tartja,majd megadja magát. Kálmán elhajtja a Szentföldre vezekelni,de 1107-ben visszaérkezik. Távolléte alatt Kálmán végleg megszünteti a dukátust és egységes királyi irányítás alá rendeli az országot.

Álmosnak semmije nem marad,csak kikezdhető személyisége. Valószínűleg Dömösön él,mert az itteni káptalant ekkor alapítja,amire a királyt is meghívja.

. Dömösön azonban történik valami. Ez volt a papa I Béla székhelye. Itt omlott rá a trónus,amibe belehalt. Merényletgyanús helyszín. Ezt gondolhatta Kálmán is, akit a felszentelésre meghívtak, meg ezt gondolták azok akik őt oltogatták. Ez az első eset amikor látjuk hogy a király környezete hogyan próbálja őt negatívan befolyásolni. Ezután folyamatosan.

Álmost a papság alig tudja a gyanútól megvédeni, de Kálmán is érzi hogy valami nem stimmel, mert nem bántja,viszont folyamatos megfigyelés, vagy őrizet alá helyezi. 1113-ban szökik meg és Német-Lengyel segítséggel támad. A támadásnak nem a magyar királyság megdöntése a célja, mintegy alku pozícióba kerülés gyanánt kezdik ostromolni Pozsonyt,de Kálmán már itt megállítja őket. Henrik császár és Kálmán király békét köt. A krónika szerint Álmos épsége és jussa az alku része. Kálmán azonban ekkor már olyan állapotban van,hogy semmilyen alkut nem kíván betartani.

Mint láttuk a testvérek egymáshoz való viszonya eddig kiszámítható. Kálmán elvesz Álmostól, úgy érzi hogy a dukátus intézménye esély Álmosnak arra,hogy később beleszóljon az utódlásba. Álmosnak ha elég is a hercegség, azt folyamatosan vissza kell szereznie így minden esetben pártütőnek számít. Egymásban azonban nem tettek kárt. Eddig.
Elérkezett az idő hogy Kálmán király ebben is nagy elődje I. István nyomdokaiba lépjen.

A krónika részletesen ír Kálmán fülgyulladásáról,amit orvosa tapasszal próbált kezelni. A tapaszon lévő váladék és a király állapota környezetének az uralkodás és a zsíros állások végét jelentette. A tünetek korabeli leírása alapján szakemberek amellett foglaltak állást hogy a királynak akut középfülgyulladása (otitis media acuta) volt. Ez igen gyakori betegség,inkább gyerekeknél,de bármely életkorban előfordulhat. A heveny (akut) hurutos középfülgyulladásnál a fülkürt elzáródásával kezdődik a baj. A rossz fülkürt működés oka lehet nátha, orrdugulás.. A fülkürtön át elmaradt nyomáskiegyenlítődés miatt a külső légnyomás a dobhártyát a dobüreg felé préseli, ez halláscsökkenést okoz. A dobüregben és a dobhártyán finom gyulladás jelei mutatkoznak, amely fájdalommal jár. A fülkürt megnyílhat, és a folyamat különösebb baj nélkül gyógyul, vagy nem nyílik meg. Mindkét esetben, a folyamat hónapokig,akár évekig húzódhat. Ha a fülkürt-működés nem áll helyre, a dobüregben savófelszaporodás indul meg, amely a fülben feszülés érzést és fokozódó nagyothallást, fülzúgást okoz. A felnőtt úgy érzi, hogy a fülében "lötyög" a folyadék. A folyadékban baktériumok szaporodhatnak fel, és erős fájdalommal járó gennyes középfülgyulladás keletkezhet. A genny a rosszul működő fülkürtön nem tud kiürülni. Rettenetes fájdalom, feszülés lép fel. A hallócsont-láncolat mozgása erősen lefékeződik, vezetéses nagyothallás alakul ki. Magasra szökik a láz. A fájdalom váltakozik, gyakori a szédülés és a szélsőséges hangulatváltozás. A legnagyobb veszély az, ha a dobüreget a koponyától határoló vékony csontot átlyukasztva, a fertőzés az agyhártyára vagy azon át az agyba terjed. Napjainkban ez ritka, Kálmán idejében ezt nem tudták gyógyítani.

Kálmánról eddig el lehet mondani azt hogy rosszindulatú vagy következetesen racionális uralkodó. Hogy a szeretet nem szerepelt a szótárában. Zsarnokságára nincsen bizonyíték,törvényei által nem az. Eddig nem volt kiszámíthatatlan és bosszúálló sem.

1114-ben azonban hazazavarja feleségét Eufémiát Kijevbe, mert állítólag házasságtörésen érte. Terhesen. Mert még az évben megszületik Borisz, a későbbi trónkövetelő ,aki személyiségében erős hasonlatosságot mutat Kálmán és annak fia István iránt. Kálmán azonban nem ismeri el fiának.
Érdekes,hogy a dolog in flagranti történik, mégsem hallunk egyetlen kihegyezett karóról sem. 1115-ben ismeretlen - nem értelmezhető- okból ad parancsot Álmos és annak fia Béla megvakíttatására.
Állítólag a gyermek kasztrálására is parancsot adott,de az emberséges fogdmeg ezt nem teljesítette. A legenda szerint emiatt maradt fenn az Árpád-ház.
Azonban,érdemes elfogadnunk azt,hogy a katonák azt tették amit tenniük kellett. Sem többet sem kevesebbet. Ha ennyire jóérzésű emberek voltak,Bélát vakítás nélkül is el lehetett volna rejteni. Ezek a nagy események,a mindennapokról nem tudunk. A fentiek fényében,azt lehet feltételezni,hogy ehhez a szélsőséghez Kálmánt a betegsége juttatta, amit az udvaroncok kihasználtak.

Kálmán a következő évben 1116-ban hal bele betegségébe. Álmos 1227-ben Bizáncban hal meg. Fia ,vak Béla, 1131-től még tíz éven át uralkodik.